Seol, azaz a holtak országa

Halott lelkek helye, mely terület felett a föld bezárul, és számkivetettként éli életét a Seol lakója.

Sokan az árnyak mozgó világának is nevezik, mely se nem Menny, se nem Pokol, egyszerűen csak egy hely, egy létezési forma a két állapot között.

A zsidó felfogás szerint  a Seol kiesik Isten hatásköréből, mert ő csak az élők ura, a holtakra nincs gondja, épp ezért a holtak országában senki nem gondol és nem dícsőíti az Urat. Az árnyak, mint felhő tovaszállnak, a távolba eltűnve, soha vissza nem térnek.

Itt, az emberi lét elviselhetetlen, hiszen a test csupán saját fájdalmát érzi, és a lélek csupán saját elvesztett világát képes gyászolni. Úgy tűnik tehát, ezek a testetlen lények annyira el vannak telve saját nyomorúságuktól, hogy a többieket észre se veszik, a lakók tudomást sem vesznek a másikról. Magányosan vándorolnak a múlt börtönébe zárva,  feldolgozhatatlan fájdalmukat az időtlen, tér nélküli világ csak állandósítja és  pusztító méregként hatnak a saját környezetükre.

http://bulk2.destructoid.com/ul/173056-ph.jpg

A Seol kapuját egy alvilági kapus őrzi, akivel az áthaladók találkoznak és csupán a holtak láthatják, élő szemnek láthatatlan marad.

Az Énekek Énekében a halált olyan erősnek tartják, mint a szerelmet, és a szenvedélyt olyan mélységesnek, mint az alvilág.

Salamon szerint a Seolban kallódó lelkeket csak Isten képes felhozni, aki élet és halál ura. Tulajdonképen Jézus ezért szállt alá a poklok peremére, hogy megváltsa a vérével az ott lakókat is.

Gondolkodjunk a Seolról, ami talán Sehol.