2012. május 31., csütörtök

Énok evangéliuma - Az őrangyalok könyve


Ez a bejegyzés egy összefoglalása Qumránban megtalált etióp nyelven íródott énoki töredéknek, mely James H. Charlsworth által kerülhetett angol nyelven a magyar fordító Póli Pál elé, amelyet aztán én igyekeztem lerövidíteni, ami majd az alábbi sorokban is láthatóvá válik.

Az őrangyalok könyve

Énok, evangéliuma elején megáldja az igazakat és a kiválasztottakat, akik az eljövendő nagy nyomorúságban élni fognak. Ez korszakhoz nincs kötve, csak annyit állít, hogy a végítélet napján ő is jelen lesz, hogy tanúskodjon avagy felfedje az igazi ellenséget. Elmondása szerint különös kegyet kapott Istentől, látta őt a Mennyekben illetve közvetlen kapcsolatba kerülhetett angyalokkal, akik bepillantást engedtek neki a múltba és a távoli jövőbe egyaránt.

A próféta beszámolója szerint Isten seregeivel a Sínai hegyen jelenik meg, látványosan rettegésbe taszítva ezzel embert és a Földön élő őrangyalokat (esetleg bukott lényeket) egyaránt. Földrengések és vulkánkitörések kísérik eme jelenést, mert „a magasságok a mélybe szakadnak”. Az élő Isten tehát harcosként fog visszatérni, vigyázva a békésekre és kiválasztottakra.

Énok ezután a világmindenséget meghatározó rendről fejti ki nézeteit. A természet váltakozásáról és a föld helyes dolgairól számol be (biztos van ennek is valami szimbolikus jelentéstartalma, de igyekszem szárazan összefoglalni az olvasottakat). Főleg tehát az Isten által elrendelt dolgokról beszél, több versen keresztül, hogy az miként nyilvánul meg a világban. Az az ellen cselekvőket fedi majd meg az Úr haragja, azokat, akik pusztításban és utálatosságban lelték örömüket.

Az evangéliumban aztán egy éles váltás következik és az akkori időkről beszél:

Midőn az emberek lányai megsokasodtak, a mennyekben élő angyalok észrevették szépségüket és a Földre kívánkoztak. Egymás között megbeszélve elhatározásukat, vezérükhöz Shemjáza elé járultak, hogy esküt tegyenek, együtt szállnak alá a világba, és együtt viselik el az isteni büntetést tettükért. A közös átok ellenére tehát végigvitték tervüket, kétszázan alá szálltak az Ármon hegyének csúcsára.
A Földre érkezve feleséget vettek magukhoz, akiket megtanítottak a varászlatokra, bűvöletekre és a gyógynövények hatásaira. A nők teherbe estek és óriásokat nemzettek, félig ember félig angyali lényeket, akik mohóságuk miatt felélték a terméseket és konfrontálódtak az emberekkel. Olyannyira, hogy elkezdték az emberiséget táplálékként használni, konkrétan ették őket és minden akkori állatot és növényt, ami akkor a bolygón élt.
http://madamepickwickartblog.com/wp-content/uploads/2010/04/nephilim11-896x1024.jpg

Énok könyve ezután a különböző bukott angyalok feladatkörét és főbb alakjait mutatja be:

Azazel megtanítja a fegyverkészítést, a bányászatot és a fémek megmunkálását, a nőknek az ékszerek, a színek és más test és szemfestékek készítését. Tehát egyrészt őrült hadúr volt, másrészt ő hozta be divatot a köztudatba.
Shemjáza az elbájolást és a gyógynövények hatását, Ármáres a bájolás alóli feloldást, Barákjéel az asztrológiát, Kokábel a csillagászatot, Ázákéel az időjárás jeleit, Szerákiel a föld jeleit, Szamszávéel a nap jeleit, Száriel a Hold útját ismerteti meg az emberekkel.

Az írás szerint emberiség elég nyomorúságos állapotokban volt, a megmaradt túlélők az éghez fohászkodtak. Mikáel, Uriel, Gábriel és Rafael a megmaradt angyalok hatalmasságai Isten elé járultak, hogy tolmácsolják az emberiség kérését és beszámoltak a Földön lezajló dolgokról. Utasítást vártak és nem értették Isten be nem avatkozását a lenti dolgokban. De végül az Úr elküldte Urielt Noéhoz, hogy építsen bárkát, Rafaelnek azt parancsolta láncolja le Azazelt egy sivatagi barlangba, Gábrielt meg azzal a feladattal bízta meg, hogy pusztítsa el fél-angyalokat. Mikáelnek „csupán” már csak az volt a feladata, hogy leláncolja a többi bukott angyalt az utolsó ítéletig.
Isten ezután kinyilvánította azon igényét, hogy újra gyógyuljon be a Földet okozta sokkhatás és árassza el azt a béke.

Az evangélium további része Énok szerepét írja le. A leláncolt bukott angyalok kérték közbenjárását, hogy Isten bocsássa meg vétkeiket. Ez nem sikerült, de tolmácsként továbbra is működött a próféta az angyali börtönhely és a menny között. Itt számol be arról, hogy Isten nem engedte az óriások üdvözülését, és ezért testetlen szellemként kell bolyonganiuk az utolsó időkig pusztítva és kísértve az embert. Lényegében így jöttek létre a gonosz szellemek, démoni lények, mert az Úr úgy gondolta, aki a földön született szellemként, az maradjon is ott.

A próféta az írás többi részében a Menny részeit és a fenti angyalok rangját és feladatát írja le. Úgy gondolom ez nem fontos, de ha valakit érdekel, egy kis kutatómunka után rálelhet a világhálón.

Jó keresgélést, vagy szép napot, esetleg mindkettőt egyszerre.  

2012. május 29., kedd

A Vízöntő korszaka


Ahogy a Föld tengelye évről évre ingadozik és tolódik, jelzi, hogy a Nap másképpen kel fel, más csillagkép, más fokában éli életét. Ehhez persze több ezer évnek kell eltelni, hogy egyik csillagképből a másikba vándoroljon. Jelenleg a Halak korszak végét járjuk, és most zajlik az átlépés a Vízöntő korába.

Ezek világhónapokat jelölnek, melyeket szintén egy világév foglal össze, mint a mi időszámításunkban. Egy világév körülbelül 26 ezer évnek számít. Ezen átmenetek mindig kritikusak és megvan azon tulajdonságuk, ami nálunk az évszakok váltakozásánál figyelhető meg. Minden világhónap más és más jellegzetességgel bír. A Halak teljesen más minőségű, mint a Vízöntő, más személyiségjegyek dominálnak, ugyanúgy mint az embereknél. Ami megvan kicsibe megvan nagyba is, azaz ami lent van, az úgy van fent is. Ez volt eddig a tudományos rész, a csillagászatban ez már rég ismert folyamat. Nem tulajdonítanak neki nagyobb jelentőséget, azaz csupán inkább a kozmikus összefüggések és űrkutatás szemszögéből.
A Vízöntő jegynek a szimbóluma az ember vizeskorsóval. Valaminek a kiáradását jelöli, általában az égi vizet, mely áldásként hat mindenkire egyformán. Tehát ha mint korszakot nézzük, az egész emberiséget érinti, annak minden egyes tagját. Nem véletlen az sem, hogy levegő jegy, ezáltal mindent betölt, mindenki belélegzi azt.

Nagy hatással van rá a Szaturnusz bolygó, mely hatodik a Naptól számítva, és számmisztikailag nézve harmóniát, egyensúlyt és stabilitást hoz a világhónapba. Emellett a Szaturnusznak van egy elég negatív része is, amit sokan az ős gonosszal azonosítanak, de csupán az átélt mélységet jelöli véleményem szerint. Ami sokszor nem hiba, hanem hasznos az átmenet és változás során.

Sokan hasonlítják a Vízöntőt az Uránusz bolygóhoz is, mert személyiséget változtat, forradalmi változásokat okoz, mely küzdelemmel jár, de sikeres befejezéssel.

A víz önmagában is lebont minden gátat, ha elég intenzív hatásfokkal, elég nagy terjedelemben van jelen. Ez jellemző lesz az új korszakra is, a merev szokásokat eltörli és új életet fakaszt az egyenlőség és igazságosság jegyében. Elhozza a spirituális felfrissülést és az okkult tudományokat, illetve az érdeklődést az érzékfeletti iránt.

Tehát mindenképpen hatalmas változásokat ígér ez az új világhónap, mind a keleti, mind a nyugati asztrológia szemével nézve is.

2012. május 28., hétfő

Az Ősképek


Volt egyszer valaki, aki azt mondta tagadjam meg az ősképeket, hiszen csak eldeformálnak és világtalanná tesznek, de ezt én máshogy láttam. Főleg a mitológiai felfogásomat akarta támadni, lehet rosszul fejezte ki magát, gondolom naivan, vagy csak simán rosszindulatú volt, bár így visszatekintve nem igazán érdekel, csak eszembe jutott az előbb. Mindenesetre meg is lett az eredménye, a teljes és totális eltávolodás, mely dolog elméletek szintjén összekapcsolt minket, a gyakorlatban semmissé lett. Ez szomorú, de mégis ironikus. Az ősi kép bebizonyította halhatatlanságát. Ez volt az elmúlás ősképe.

De mi is az az őskép ?

Ez nagyon sokrétű dolog, de egy forrásból származik. Egyeneságon visszavezethető bármelyik ember életében. Jelen van születésnél és halálnál, szerelemnél és szexnél is. Egy teljesen természetes dolog, ami az embert emberré teszi, mely által képes érzékelni időt és teret, érzelmeket, vágyakat, mely által tud szeretni, hinni és reménykedni. Innen származik minden rituálé és ünnep, melyeknek közös sajátossága az ősök előtti tisztelgés, a folytonosság elvének felidézése. Őskép lehet az állandó madárcsicsergés, mely a tavaszt jelzi és a mindig visszatérő nyarat, vagy az elmúlt és eljövendő korokról beszélő, mindig beköszönő őszt és a hideget hozó telet is.

https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRgWNoOeHVAx0Td1Ql7_SyXWhhyHlsBRIu4CHIk9dx7hDKObT0Sz8UhkjgK4PZVWtvbJeQVuDhbA1lmyyarJEnHnIe5sIYcpu7F11F73mSCwHRd4_St6AnpJVLgzP7xj7nrRY34yQKYrw/s1600/Fountain_online.jpg

Őskép a pünkösd is, amely nem csak az egyház születését jelzi, hanem magát a születést is, ezen belül a testbe kerülő lelket, mely diadalmaskodik a halál felett és újra kicsíráz az embervilágban.

Mint minden mitológiai elem, vagy vallás ezen ősképek felidézésére jött létre, azon belül is, az Ősforrás tiszteletére, melyből, vagy akiből mindez kiáradt. Mert minden elindul valahonnan és minden visszatér valahova. Minden változik, minden fejlődik, semmi se állandó, de mégis nyomot hagy, mely hozzácsatolódik az ősképek színes forgatagához.

Ezek tagadása, a butaság is ősi, ahogy más jellemvonások is, amelyet az embert tarkítják. Nincs új a Nap alatt. Talán a felismerések újak minden egyes személy életében, de mindenki átéli valamilyen formában, kivétel nélkül. Ennek oka az, hogy mely a Forrásból született, az olyan anyagú is, hasonlatos ahhoz, szinte képmása annak.

Ezért ha valaki tagadja az ősképeket, az csupán a nagy semmit ismeri el, a nem létezőt, önmagát. Ami, így belegondolva, teljesen lehetetlen.


2012. május 19., szombat

Paktum az Ördöggel



Paktumot, azaz egyességet viszonylag sűrűn köt az ember. Akár önmagával, akár másokkal, de akár azzal a társadalommal is, amelyben él. Valamilyen haszon, vagy előny reményében kötelezettséget vállal, vagy cserébe ad valami olyasmit, amire a másik félnek szüksége van. Lássuk be tehát ez viszonylag gyakori. A mindennapi megalkuvás része minden egyes személy életének, ezt megszegni nem lehet, vagy nem ajánlott, mert a függőségi viszonyból nehéz az öntudatra ébredés, szárnyaszegetté és tanácstalanná válik az ember, ha kiesik abból a világból, melyért egyességet vállalt.

Ám most egy egészen másfajta paktumról kívánok beszélni, mely már évszázadok, sőt évezredek óta kísérti az ember szellemét, s ez nem más, mint az ördöggel való egyesség. Általánosan elfogadott tény, hogy a megkeresés az ember részéről történik, ő hívja be a házába a gonoszt, hogy olyan előnyökhöz jusson, amivel élete sikeresebbé válik, vágya elérhető lesz. Az emberi történelem nagyon sok példát említ, a sikeres idézésektől kezdve a legmagasabb szövetségig, mely bukott és ember között létrejöhet. A legtöbb persze fantazmagória vagy olyan őrület, mely hatalmába keríti azt, aki sötét dolgokkal foglalkozik. Ez persze érthető, de legtöbb esetben gondolati szinten törnek rá a próbálkozóra. A folyamatos súgások és természetellenes késztetések idővel a legkitartóbbakat is megtörik. Persze, aki tudatosan foglalkozik ilyenekkel, és felkészülten megy elé a dolgoknak, azoknak már könnyebb dolguk van, de persze cseppet sem veszélytelenül. Fennáll a lehetőség, hogy a végén ő maga is olyan lénnyé válik, melyet behív önmagába, a házába, vagy akárhova, ahol szeretné használni azt. 
http://siongchin.com/blog/wp-content/uploads/2010/04/WillCotton6.jpg

A démonok, hasonlóak az emberekhez, legalábbis egyediségüket és feladatukat tekintve. Számuk milliószor millió, a legkülönfélébb arccal és megjelenéssel. Felosztásukat tekintve szervezettek, erre utal a Biblia is, hiszen Jézus is megküzdött a Légióval, ami beszédes név, egyrészt utal harciasságukra, másrészt egyfajta hierarchiára, mely köztük uralkodik. Vannak közöttük hatalmasok és kevésbé hatalmasok. Vannak melyek az emberben laknak, de vannak olyanok is, akik a szelekben. Előfordulási helyük tehát teljesen változatos. Fő irányító részük, a bukott angyalok, kiket a mennyekből taszítottak le Mihály seregei. Másrészről ezen angyalok leszármazottai, akik már keveredtek az emberekkel, harmadrészt pedig azok az emberek, akik a sötétséget választották (természetesen ők vannak a legtöbben).


Paktumot kötni, többnyire bukott angyalokkal szoktak, vagy érdemes. Egyedül nekik van képességük arra, hogy hatalommal és adottságokkal ruházzák fel azokat, akik kapcsolatba lépnek velük. Természetesen kisebb dolgokért, kisebb démonokhoz is lehet fordulni. Ám előfordulnak olyan esetek is, mikor hatni akarnak a világtörténelemre vagy emberi sorsokra. Ilyenkor a bukottak keresik, vagy ajánlják fel szövetségüket az arra méltónak. A cseretárgy az ember esetében a lélek, azon belül is az örök szolgálat, bár olyan, hogy örökké nincs. Ezért ki lehet bújni, meg lehet szökni idővel ez alól, de az addig elkövetett bűnök annyira eltorzítják a lelket, hogy már nincs számára remény.

Egyességet kötni tehát nem ajánlott, mert az egy olyan út, mely nem a Fénybe vezet, hanem az anyag szellemi világába láncol.

Írásomat egy vers részlettel zárnám, mely a legkiválóbban kifejezi állapotukat:



Nincsen semmi, ami van,
Egy Való van: a Nincsen,
Az Ördög a rokonunk
S ellenségünk az Isten.


Ady Endre

2012. május 16., szerda

Szerdai lélekvándorlás


Minden elképzelés a lélek mellett szól. Annak léte, ha tudományosan nem is, de elvben már bizonyított. Azt se nehéz elképzelni, hogy a testet, melyet birtoklunk, belső sugárzásunk által akár építhetjük is, rombolhatjuk is, mindenképpen nagy hatással van tehát a külső jegyekre, a belső állapotunk mibenléte. De utaltam már ezekre, vagy jobban kifejtettem előző irományaimban is.

Én személy szerint a hármas felosztás elvét vallom. Ez egy fajta emberi szentháromság, a test, szellem és a lélek egysége. Ez esetben a test, a szellem atyja, ebből kifolyólag a szellem maga a fiú, mely két állapotot összekapcsol és áthat a szent lélek.

A lélek, mely az idők kezdete óta létezik, melyet elpusztítani nem lehet ugyan, és elvakítani sem, hiszen végig figyeli életünk minden mozzanatát, beleszólva halkan a döntéseinkbe a szellem szaván keresztül.

Erre alapoz a lélekvándorlás tana is. Egy körpályán haladó dolog ez, mely nem függ, sem időtől, sem tértől, sem a hasonlatként használt körpályától. Azt se nagyon hiszem, hogy maga a lélegzet, az emberi történelemmel párhuzamosan haladna. Ahogy mondani szokás, Isten útja, nem a mi utunk. Ezzel arra akarok célozni, hogy nem feltétlenül az elkövetkezendőkbe születik újjá a test, hanem képes erre a múltban is, ha ez a cél, ha ilyen választás történik. De ha nagyon el akarok rugaszkodni, az is lehet, hogy minden életünk, a jelen pillanatban párhuzamosan folyik.
http://siongchin.com/blog/wp-content/uploads/2010/01/Adou6.jpg

De ezek csak találgatások.

Egy a biztos, egyszer megfogunk halni. Vannak, akik nagyon sietnek és hamar, viszont vannak olyanok is, akik nem kapkodják el, vagy csak simán lusták. De ez az ő dolguk. Mindenesetre, biztos vagyok benne, semmi se vész kárba, és azok a dolgok, amiket megtettünk, vagy nem tettünk, alakítják majd halálunk utáni személyes sorsunkat. Nem az okozati törvények miatt, hanem a játékos kíváncsiság kiélése, és a fejlődés okán. Ebből a szempontból igaza van a realistáknak és az ateistáknak is, azaz élje ki magát az ember és ne habozzon, mert csak egyszer él. Ez teljesen igaz, ez a személyiségünk valóban egyszer él, de a többi örökké. Bármit megtehetünk, ha csak egy kis éberséggel is tekintünk a világra, a szellemi könnyedség általában segít és nem ront a helyzeten. A pofonok meg beleférnek, főleg, ha csak nevet az egészen az ember.

Írásomat egy idézettel zárnám. Lényegében meg se kellett volna írnom ezt a cikket, elég lett volna csak az idézetet beszúrni, de most már mindegy:

Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás.

Márai Sándor

2012. május 8., kedd

Metamorfózis


Minden átalakul, ahogy mondani szokták, változik az egész világ. Tavaszból nyár lesz, nyárból ősz aztán és így tovább. Szeretetből semlegesség lesz, semlegességből szeretet, vagy egészen más állapotok; harag, fájdalom, szomorúság, gyűlölet, hűvösség, hogy ne csak pozitív dolgokról írjak.

A belső metamorfózis azért ennél sokkal összetettebb. Sokan nem is sejtik, miért változott meg egyik embertársuk véleménye a másikról, ez sokszor a tudattalanban dől el. A kölcsönhatásokról és az egymásra ható gondolatformákról már írtam azelőtt is, ezért ezt most nem erőltettem. De ha észrevette a kedves olvasó, minden egybe fut össze és minden egymásra épülve hat. Illetve vannak dolgok, amiket nem lehet elégszer elmondani.

De most egy egészen más metamorfózisról akarok írni, ami irányváltoztatást jelent inkább. A gödrök kikerülését, egy egészen más szemlélet által felsejlett lehetőség kialakulását. Ha egyetlen dologban változtatunk, az sokszor kihat az egészre. Minden máshogy alakul. Csak rá kell döbbenni valamire.
http://www.artwhatson.com.au/images/members/0010770/Gallery-One-Craig-Ruddy-Metamorphosis-0057958_101118111528.jpg

Olyan ez, mint a tudatos álmodás. Kevesen képesek rá, néha csak véletlen rájön az emberre, de mindenképpen létező jelenség. Mikor feleszmél az ember arra, hogy valami megváltozott, rájön, hogy amit eddig hit, csak álom és illúzió volt csupán és minden szenvedélyével igyekszik beleszólni a történet alakulásába, természetesen sikerrel. Koncentrálva, nem egy pontra nézve, hanem az egészet figyelve, nehogy újra belemélyedjen az álomvilágba, vagy rosszabb, kikerülve a történetből, az elszalasztott lehetőségen mérlegeljen aztán. De mindig van új történet, új lehetőség. Az illúzió lényege pont ez, az állandóság. A lényeg csupán az, hogy felismerd ezt a szőttest és te magad sződd tovább.

Fel kell ébredni az álomban, hogy aztán ébren is menjen az átalakulás.

2012. május 2., szerda

Határok nélkül


Mindennek van határa, szokták mondani. De vajon mi van a határon túl? S ha átmegyünk minden határon, mire lelhetünk rá? Talán újabb határokra, amit szintén át kell hágni, vagy a teljességre, mikor minden egy pontba zsugorodik össze és mégis egy határtalan gömböt alkot, egy olyan vég nélküli állapotot, amit talán csak egy isten érezhet. Túl sok a kérdőjel, de a válaszra mindenki kíváncsi lenne, többek között én is.

Ha a buddhizmust nézem, akkor ott azt a megállapítást lelem, hogy a vágy káros, és csak elvakítja az embert. Az élet csupán illúzió és a lények szenvednek benne. Ha a keresztény tanokat figyelem, akkor ott központi szerepe van a parancsolatoknak, a szolgálatnak Isten számára és a bűn elkerülésének, avagy annak megbocsátásának. Ha az indiai rendszereket nézem, ott a fő szempont a karma, amit adsz, azt kapod vissza, körülbelül olyan szinten, mintha valaki mágiázna. Minden hatás visszaszáll, avagy önmagában tesz kárt az emberben, vagy hasznot okoz, nézőpont kérdése. Minden vallás és filozófiai elképzelés határokkal rendelkezik. 
http://cdn.buzznet.com/assets/users16/aliblu/default/baleful-metamorphosis--large-msg-120252732607.jpg

Valamiről le kell mondanunk, mint az életben, kárpótlásul valamiért, amit majd megkapunk. Túlságosan emberközeli és merev elképzelés minden fajta gondolat tehát, sok esetben csak saját határainkat feszegetjük, úgy, hogy talán annak a határnak nem is kellene léteznie. De persze, lehet elszabadulna a káosz a határtalan szabadságtól, vagy még rosszabb, mindenki jól érezné magát, s ez sokak szemét piszkálná.

Az is érdekes, hogy csak az anyagban léteznek határok. Lelki világban ez a fogalom ismeretlen, vagy talán csak annyira ismerős, hogyha le tekintenek ránk, sok esetben ketrecben rohangáló egereknek tűnhetünk, kik az állandó él-elem után hajtanak. Mert ez is meghatároz minket, az élet eleme, nem csupán táplálék, hanem minden olyan rész, mely az élethez alapvetően és maximálisan hozzátartozik. Mikor az ember élelmet vesz magához, nem csak testét, hanem szellemét is táplálja tapasztalatokkal.

Épp ezért is fontos, hogy ne gondoljunk saját határainkra. Lehet, hogy ez hedonista elképzelés részemről, de nem csak a folyamatos öröm szerzésére gondolok. Az elég egysíkú lenne. A bennünket alkotó gömböt, addig kell etetni, míg az ki nem pukkan és fel nem eszmél önmagára. Ez is lehet a megvilágosodás egyik formája. Nem a lemondás, hanem a vágyakozás helyes használata, az érzékek teljes felfokozása.