2013. február 18., hétfő

A démoni megszállás tünetei a keresztény felfogás szerint


Mai bejegyzésemben olyan tünetekről fogok írni, amik utalhatnak arra, hogy valaki kapcsolatban áll olyan erővel, ami a vesztét (vagy felemelkedését) okozhatja. Próbálok pártatlan maradni és gyűjtéseim pusztán a katolikus tiltásokból, avagy megfigyelésekből származnak.

Természetesen van, amivel egyetértek és van, amivel nem. Egyrészt, túlságosan leegyszerűsít dolgokat ez a fajta dogmatikus felfogás, mellőzi a modern technológia, az orvostudomány s mélylélektan eredményeit. Másrészt szembeszáll az ökumenikus elvvel, a gondolat teremtő erejével, és az emberben rejlő természetes, avagy tanult szellemi és lelki képességek hihetetlen lehetőségeivel és azok értelemszerű használatával (lásd keleti tanok, metafizika).
http://sphotos-d.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-ash3/69651_531016976918649_464048366_n.jpg

Korábban már írtam, démonnal kötött paktumokról, félig angyal-félig ember lényekről, megszállókról és megszállottakról, de nem árt egy kis felsorolás sem. Tehát, mit tartanak a mai keresztény egyházak démoni megszállásnak, megszállottságnak, vagy kapcsolatfelvételnek ?

  1. Démoni zaklatás: Ha a környezetedben fura hangokat, megmagyarázhatatlan ajtó csapkodásokat, fura lényeket, tartósan rossz álmokat tapasztalsz akkor nagy eséllyel bekerültél a démoni való világba, ahol kitartásodon múlik csak, mikor esel ki.
  2. Démoni befolyásolás: Ez főleg a súgásból származik. Gyakran gondolatokat ültetnek el a saját, vagy a hozzád közel álló emberek fejébe, hogy egy adott döntést megváltoztassanak, vagy nekik tetszővé tegyenek valamilyen eseményt.
  3. Fizikai betegség: Akár démoni jelenség is okozhat tartós, komoly szervi bajokat.
  4. Depresszió: Ezen mindenki átesik, de itt szerintem az ember belső démona, a tudatalatti okoz problémát. Megoldhatatlannak tűnő helyzetek olykor sötét árnyékként nehezednek az emberre. Egyetlen ellenszere van, ami mindenki számára egyedi.
  5. Önvád: A önmegbecsülés hiánya, önmagunkkal támasztott magas elvárások oka. Ami kialakulhat hamis sugallatokból, vagy a környezetünk okozta sokk miatt, amikor is hamis illúziókba kergetjük amúgy is túlhajszolt szellemünket teljesen feleslegesen. Gondolok ezalatt a média és a társadalom által belénk oltott törtető egoizmus-egzisztencia elérésére, ami szintén lebénítja az átlagot és bevezeti a csordaszellembe.
  6. Öngyilkosság, gyilkosság.
  7. Erkölcstelenség: A tisztátalan cselekedetek tárháza, de ami másnak tisztátalan, az lehet másnak élmény. Szóval, ez is nézőpont kérdése. Másrészt jogi, erkölcsi kategória.
  8. Keserűség, passzivitás: Egyfajta állandósult hozzáállás, amit külső erőnek tulajdonítanak. Érthető miért tette ezt is tünetté az Egyház, hiszen a lustaság sose erény.
  9. Függőség: Ez lehet bármilyen irányú függőség, testi, lelki és szellemi. Minden dolog túlzott használatából származik, a mértéktelenség kíséri, de itt is valamilyen probléma elviselésére és palástolására alakul ki. Más kérdés, mi erősíti és miért nincs akaratereje ellenállni az embernek, ha felismeri az okozott kárt túlzott szenvedélye miatt, vagy ha már rég nincs meg az alap indok.
  10. Állatias tendenciák, félelem a szent dolgoktól, skizofrénia, többszörös személyiség zavar.
  11. Különleges képességek: Alapvetően aki kapcsolatban áll az okkult világgal, esetleg gyakorlója is egyes praktikáknak megtapasztalhat bizonyos tudati elváltozásokat, ami az anyagi világra is hatással lehet (van), avagy születéssel megkapott adományok is okozhatnak átlagon felüli megtapasztalásokat, avagy erőket. Itt a paletta igazán terjedelmes: levitáció, jövőbelátás, telekinézis, teleportáció, telepátia vagy mágia általi befolyásolás (például kártyajóslás, szellemidézés, akarat általi manipuláció, hipnózis, gyógyítás, átok átvitel) stb.

Láthatjuk tehát, hogy nem minden esetben csak hátrány származik bizonyos dolgok gyakorlásából, bár az Egyház minden esetben üldözte a különlegesebb életvitelű embereket. Ennek oka, a totális hatalom megtartására tett kísérlet, illetve a Biblia által írt tiltás, mely megtiltja mindenfajta erő használatát, mert az csorbíthatja az Istenbe vetett hitet.

Mint minden dolognak, van árnyoldala, ez tény. Mindenhez szükséges a helyes arány, ami sajnos nem az emberi élet velejárója, mindenképpen tanulás útján lehet rá szert tenni. S, aki nem égeti meg magát egyszer se, az nem is élt igazán.

Isten azért adta a végtelen lehetőségeket, hogy végtelen módon megtapasztalhassuk azt.

2013. február 17., vasárnap

Rossz ómenek még mindig vannak?


Ezen gondolkoztam, most így vasárnap délelőtt, hogy vannak-e manapság ómenek, azaz olyan jelek, amelyek valamilyen rossz, katasztrofális dolgokat jeleznek előre.

Úgy vélem lehetnek, valamilyen erőteljes külső behatás hatására. A negatív energia nem tudja elfedni teljesen a kilétét, zavar támadhat körülötte, azaz a természetben, vagy az emberi viselkedésformában torzulás következhet be. Tehát ezek a deformált, nem hétköznapi események, hangulatok lennének azok a jelek, amik egy nagyobb történésre kívánják felhívni a figyelmet.

Már az ősi népek hitére is jellemző volt, hogy különböző természeti csapások mögött isteni dolgokat sejtettek. Egyszerű logika alapján működtek ezek az emberek, ha villám csapott valakibe, vagy elverte a jégeső a termést az nem az az időszak volt számukra, mikor táncmulatságot szerveztek a falu főterén.

Egy másik megközelítésből, Isten is jelezhet, ha baj van. „Akik félnek téged, azoknak jelt adtál, hogy megmeneküljenek az íj elől.” Talán ez a kedvesebbik, békésebb verzió, még az agresszió előtt életbe lép egy könnyebben emészthető üzenet az égi szféráknak köszönhetően.
http://sphotos-f.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-ash3/488050_349402788508354_1261182567_n.jpg

Egy érdekes dologra lettem figyelmes Máté apostol egyik verséből :
„Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, sivár helyeken bolyong, nyugtot keres, de nem talál. Azt mondja hát: Visszatérek elhagyott házamba. Amikor odaér, üresen, kisöpörve, feldíszítve találja. Erre nyomban elsiet s hoz magával hét más lelket, magánál is gonoszabbat. Bemennek és ott laknak. Ennek az embernek a sorsa most rosszabb, mint az előbb volt. Hasonló sors vár erre a gonosz nemzedékre is” - korábban ezt a verset úgy értelmeztem, hogy szakértelem híján ne végezzen senki se önmagán, se máson ördögűzést, mert csak ideig-óráig működik, ha a hézag ami miatt bejutott a rossz, még nincs betömve. Ám ugyanez vonatkozik a társadalomra és a nemzedékekre is. Egyre nagyobb a hasadék a generációk, az emberek, a szellemi és ösztönélet között. Fel vagyunk díszítve, minden csupa szín, de az elmúlt háborúk démonai már rég beköltöztek a kitöltetlen helyekre és folyamatosan feszítenek, harcolnak, akarva-akaratlanul létrehozva az ómeneket.

Persze, a bűnök nagyrészt az emberektől vannak, mindenki önmagát taszítja kárhozatra. Ezáltal természetesen megkönnyítve egy shedim (démon) dolgát, kinek minden vágya, hogy uralkodjon és táplálkozzon. Az elilimek bálványimádásra buzdítanak, a ketevek szeretnek pusztítani, a menik a sorsot babrálják, a gadok a szerencse démonai, a Lilithtől származóak (inkubuszok, szukubuszok)
az éj erotikus zaklatói. Tehát több fajtájuk van, ahogy nekünk embereknek is. Számtalan helyen említik őket, számtalan névvel ellátva. De ez csupán mitológia. Az emberi választás a lényeg.

Végezetül, gondoltam válogatok a hírek közül. Az elmúlt egy hét történéseit végignézve egy-két furcsa sztorira könnyen rábukkanhat az ember. Jöjjön tehát a legmodernebb kori ómen lista:

  • XVI. Benedek pápa váratlanul lemond
  • Oroszországra meteorzápor zúdul, többen megsebesülnek
  • Villám csapott a Szent Péter Bazilikába (azon a napon, mikor a pápa bejelentette lemondását)
  • A semmiből kattant be a csepregi családirtó (manapság egyre több az ilyen)
  • Lecsap New Yorkra az évtized hóvihara
  • A halak megfulladtak (ez sem ritka, mikor egész állatrajok pusztulnak el, mindenfajta különösebb ok nélkül)


Szóval, érdemes ébernek lenni és nyitottnak. Ez a világ még mindig furcsa.

Természetesen nem beszéltem arról, mi lehet a nagyobb történés, amire ezen dolgok figyelmeztethetnek. Nos, azt mindenkinek a hitére bízom.

2013. február 13., szerda

Szilánkok - A részeg angyal


Olvastam nagyon régen egy cikket, egy újságban. De talán csak egy sima jegyzet volt, egy zugivó firkász tollából. A szerzőjéről annyit, hogy valami angyal. Szárnya is volt, meg minden. Egyenesen a mennyekből érkezett, avagy csak ledobták, nem tudni. A hasáb a szilánkokról szólt, annyira megragadt bennem a szöveg, hogy azon nyomban el is felejtettem. Csak érzések maradtak utána.

A teljes történetét a srácnak én se ismertem, később mesélte el, egy unalmas éjjel, egy kietlen bárban. Csupán a kósza, részeg sors sodorta felém, miközben céltalanul tengődtem mindennek a peremén, találgatva magamban, vajon a föld lapos-e, s ha mégis gömbölyű, akkor mit keresek a peremén. Na, de térjünk vissza erre a csókára.

Beszélgettünk, és hát meglehetősen szét volt már csúszva, ezért a vérében felgyülemlett bátorság arra sarkallta, hogy megosszon velem néhány bizalmas információt. A bárpultnál ültünk. Újdonsült ismerősömnek meg lehetősen jó illata volt, inkább tömjén, semmint mirha egy kis whiskey szaggal nyakon öntve, dohányfüstös lepelben. Fásult, fáradt szemei voltak, a vörös, véreres szeme még jobban kiemelte szeme kékségét. Tipikus olyan szem, amibe ha belenéz az ember, látja az életet és a halált, illetve a Föld összes tévé képernyőjének giccses színű mocskát, önmaga bizarr mását.

Szóval van ez az angyal ugye, kész röhej az egész figura úgy, ahogy van és valamilyen szilánkokról hablatyol. Azt állítja a teremtés szétszakadt, és a jelek el vannak rejtve. Teljesen szét vannak szórva a világmindenségben. Azt mondja, olyan ez, mint a puzzle. Minden egyes darabja számít, azzal a kivételével, hogy egyetlen piciny része is hatalmas erővel szolgálja tulajdonosát.

Itt amúgy elvesztettem a fonalat, köszönhetően annak, hogy annyira nem érdekelt, illetve inkább a szembe tükörből figyeltem a mögöttem vihorászó lánycsapatot. De nem igazán akarta észrevenni unott hozzáállásomat a beszámolója iránt, ezért már most figyelmeztetem a kedves olvasót: részeg angyal mellé sose ülj, vagy ne adj neki tüzes vizet, ki kell magából és külön világot teremt.
http://cinecollage.net/images/drunkenAngel3_b.jpg

A fonalat újra felvéve, minden csak azon múlik, hogy kerülnek ezek a szilánkok az ember életébe, hogy teremti meg a jelekből, a szót és a szóból a történetet. Valami kapukhoz hasonlította őket, a titkos nyelvhez, ami az embert igazi végzetéhez vezeti. Mert ugye van a nagy végzet, ami csak egy szűk réteg sajátja, és vannak a kis végzetek, ami a hétköznapi jelek megfelelő dekódolásából származnak, így születnek a házi asszonyok, bankárok és divatos partimajmok többek között.

Mindennek a kulcsa az éber gondolat, persze ezt már kiabálva mondta, miközben kezdett lefolyni a bárszékről. Megfelelő gondolattal lehet ezen dolgokat hívni, csak a megfelelő szellem képes elviselni a korokat átívelő igazságokat, illetve átlépni azokat a kapukat, megmászni azokat a lépcsőket, amik a teljes Szóhoz vezetnek, Isten igazi nevéhez.

Kérdeztem, hogy akkor mi lesz. Erre azt felelte, minden egy ponttá sűrűsödik, a harsona megszólal, az angyalok éljeneznek és Isten visszatér az emberen keresztül.

Gondoltam magamban, hát ez remek. De nemigazán értettem ezt az egészet, és az angyal haver se volt elragadtatva a rá bízott titoktól. Úgy döntöttem lelépek és elbúcsúztam tőle, mivel már későre járt, s zavart a folyamatos tarhálása.

Mielőtt még kiléptem volna az utcára visszafordultam, hogy utoljára megnézzem magamnak, a nikotin piszkos szárnyú, melankólia alkohol áztatta angyalt. Megvolt....és eltűntem.

2013. február 11., hétfő

XVI. Benedek pápa lemondása


Nem igazán szoktam foglalkozni a napi történésekkel, vagyis pontosabban szólva, nem igazán szoktam a fáradtságot venni, hogy írjak mindezekről, de ma történt egy fura dolog.

XVI. Benedek pápa lemondását kérte, önmagától. Február 28.-ól nem ő lesz a pápa. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ő volt a szívem csücske, de azért ez még tőle is igazán meglepő volt.
Az egészségügyi állapotára hivatkozott, ami valljuk be őszintén, eléggé kifogás szagú, főleg elődjét tekintve II. János Pál pápát, aki szinte félhalottként is teljesítette küldetését egészen haláláig, ahogy a legtöbb kollégája is, az évszázadok során.
http://archiv.magyarszo.com/arhiva/2006/04/18/images/01_papa.jpg

Benedek elmondása alapján lelkiismeretét megvizsgálva döntött így és nyújtotta be elképzelését közleményében. Eddig ez szép és jó. De a legfontosabb dologról elfelejtkezett, ez pedig a hit.
Hitét vesztett embernek tűnik így előttem. Bár nem vagyok pap, de van valamilyen fajta elképzelésem róluk s feladatkörükről. S ez nem más, mint a példamutatás. Példát kellett volna mutatni, ahogy ő előtte tette ezt II. János Pál is, aki betegsége ellenére is tartotta magát, bízva Istenben s a Szent Lélek által ráruházott hatalom erejében.

Benedek úgy érzem nem tudta megvalósítani a hit, remény, szeretet dolgot. Ebből a felsorolásból kettő igen csak hibádzott. Bár nincs jogom ítéletet mondani felette, de megteszem jogtalanul is ha kell. Csalódtam megint.

2013. február 28.-n este 8 órától tehát lelép a történelem színpadáról a 111. pápa, és eljön Malakiás szerint a 112. pápa, akit száműzetésbe kényszerítenek majd, az Egyház és Róma elpusztul, és eljön a félelmetes Bíró, aki ítéletet hoz.
http://www.mixonline.hu/System/Articles/Images/32497700-0316-4811-8176-b030d9954abc.jpg

Mindenesetre fura ez a dátum is, amit adott Benedek. Ha február 14.-én hagyná ott a melót, az még magyarázható lenne a Valentin nappal is. Boldogan ünnepelhetné cölibátus mentes életét, ami ellen oly erősen küzdött konzervatívan.

Mindenesetre én már kíváncsian várom a fejleményeket, pattogatott kukorica és diétás kóla nevű barátaim társaságában.

2013. február 4., hétfő

Tarot Remete - Mikor a magány osztja a lapot


Sikerült húznom ma is egy lapot. A Remetét húztam, aki botjára támaszkodva, lámpával a kezében éli világát a maga egyszerű csendességében. Ez persze nem olyan borzasztó dolog, az egyszerűség a teljesség megtapasztalását, a csendesség a zajok, és hamis hangok kizárását jelenti.

Ez is egy fő beavatás. Visszavonulásra int ez a kártya, az igazság előzi meg, mikor valami tudatosul az emberben, és a szerencse követi, ami kivezeti a remetét a barlangjából. De addig is ott van az a bizonyos sziklafalba vájt üreg, amely összpontosítja az energiát az ott lakó szívébe, elméjébe.
http://digital-art-gallery.com/oid/45/1570x883_9051_The_Hermit_2d_fantasy_landscape_picture_image_digital_art.jpg

A Szaturnusz a bolygója, amely a mélységet jelöli. Nem a depresszióra utal, nem kilábalni kell belőle, hanem rálelni önmagunkra a teljes nyugalom állapotában. Ebben az élethelyzetben mód van felismerni személyiségünket, rájönni okra és okozatra, áttekinteni emberi kapcsolatainkat. De legfőbb célja az, hogy rávezessen minket a megoldásra, mert a feladvány tisztán kirajzolódik előttünk, s minden feltörő tudásunk s tapasztalatunk segítséget fog jelenteni a kérdés megoldásában.
A felmerülő illúziók és árnyak persze kísérteni fognak a sivatagban, de a bölcs én segít ezek elűzésében.

A magány elfogadását, eddigi elért eredményeink leszüretelését és hasznosítását a kártyán lévő mágikus kilences is segíti. Ez a szám összefügg az akarattal, és akinek ebből sok van, avagy erős, az tud hatni a gondolataira, szavaira, cselekedeteire. Nem a régi sémákat kell követni újra és újra, hanem kilengeni abból az állapotból és lehetőleg nem libbenni vissza. A korlátoltság ebben az esetben bűn. Bár ez benne van minden pakliban.
http://justapieceofmeat.com/thedivineheresy/images/8/8e/Hermit.jpg

Felszólít a remete, hogy ne fogadd el a külvilág véleményét, ne olvadj bele a tömegbe, hanem személyes fejlődésedet tartsd szem előtt. Te felelsz az életedért, mások nem fogják ezt megtenni helyetted. De mindemellett nem szabad görcsösnek lenni, hanem lazasággal kell viselni a dolgok állapotát, mert mindez most független tőled, ami fontos, az a belső fény táplálása, mely lámpásként vezet majd hátralévő földi utadon.

Ahogy egy kutató „kollégám” is mondotta volt:

Személyiségfejlesztésre vállalkozni valójában népszerűtlen merészség, ellenszenves letérés a széles útról, különc remeteség - ahogy éppen azt a kívülállónak képzelni tetszik. Nem csoda hát, hogy kezdettől fogva csak kevesen csábultak erre a különös kalandra. (Carl Gustav Jung)