2010. december 7., kedd

Rövid elmélkedésem Eurábiáról

Lelki szemeim előtt keresztes lovagok jelennek meg, mely a mór hordák uralta Ibériai félsziget és Dél-Európa falvait, városait próbálják visszafoglalni.  Több száz éve volt már, az arab-iszlám hullám elárasztotta akkoriban az egész kontinenst.

Ma is ennek lehetünk szemtanúi. A népvándorlások egy teljesen új korát éljük. Az Afrikából és Közel-Keletről érkező menekülthullám egyre hevesebb csapásokkal éri el az Óvilág partjait. Egy brit napilap szerint, ha ilyen irányba halad a világ, az Európai Unió lakosságának egyötöde muzulmán lesz. Emellett fokozatosan csökkenni fog az őslakók aránya, hiszen egyre kevesebben vállalnak gyereket, mely a demográfiai adatokon is meglátszik majd. Már most olyan ellenérzés kezd kibontakozni Európában az őslakók és a betelepültek között, melynek rendezése szinte teljesen lehetetlennek tűnik. Sokan nem tudnak szembenézni a más kultúrából, politikai és vallási légkörből származó embertömegekkel, ugyanez fordítva is igaz, nagyon sok bevándorló nem integrálódik az adott ország társadalmába, nem tanulják meg a befogadó ország nyelvét, nem adják fel szokásaikat, elveiket.

Úgy érzem bizonyos történelmi fordulatokat újra és újra átél az emberiség, a történelem mindig ismétli önmagát. Bármit hozhat a holnap, de hogy ez ne érjen meglepetésként a jelenben is kellene tenni valamit. Vezetőinknek egy olyan alapot kellene teremtenie, mely összhangba hozza az eltérő szellemiséget, és ebből egy olyan előnyt kovácsol mely a fejlődést szolgálja, szemben a hanyatlással.

Mint minden ideológiai rendszer, a jelenkort meghatározó vezér elv is bukásra van ítélve. Ezért kíváncsian várom mit hoz a jövő. Remélem a küszöbön való átlépés nem lesz oly fájdalmas, mint az előzőek során. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése