Metropolis

Nemrégiben volt alkalmam megtekinteni Fritz Lang 1927-ben bemutatott Metropolis című fekete fehér némafilmjét. Filmkorszakilag vagy stílusban a német expresszionista iskolához tartozik.

A film születésének táptalajt adott az akkori Weimari Köztársaság életvitele, illetve a német expresszionizmusra jellemző pszichikai érzelmi formák ábrázolása és a tárgyi világra való vetítés, mely érzelemmel ruházza fel az alakzatokat. A mozi maga is bemutatja az elidegenedést, a modern ember beteges természetét, félelmét, szorongását.

http://monsterscifishow.files.wordpress.com/2010/09/metropolis.jpg

A történet arról szól, hogy adva van egy modern társadalom a 2026-es évben. Egy kiváltságos réteg a föld felszínén élvezi a kényelmet, a tudást és hatalmat ami ezzel jár, a föld alatt, az alsó rétegekben a munkásosztály található, mely emberfelettien küzd azért, hogy a felső rétegeket kiszolgálja. Pont mint most, milyen érdekes, Lang a jövőbe látott.

Természetesen a lakók között nincs semmilyen fajta kapcsolat, pedig fizikailag liftek kötik össze a szintek lakóit. Egy nap az alsó szintről érkező tanárnő, Maria gyermekekkel felszökik a felső szintre egy kertbe, hogy bemutassa nekik a fent élőket, fenti testvéreiket. Manapság ehhez elég bekacsolni az MTV-t és megtekinteni a  My Super Sweet Sixteen című műsort.

A kertben ezután végzetes vonzerő támad a tanárnő és a város fő fejének fia között. A fiatal férfi nem tudja elfelejteni a nő szépségét, ezért a lenti világba szökik.

A filmben szó van robotnőről, melyet élettel ruházz fel egy tudós, nagyon hasonlít a zsidó kabbalista gólem tervre (agyagból formált alakzatokba életet leheltek), mely által mesterséges lényt, lényeket akartak teremteni szolgálat céljából. Szó van a két világ közötti feszültségről, ennek kirobbanásáról a hamisság által.

Szerepel benne a megváltó is, a Mediator, de nem akarom lelőni teljesen a poént, a filmet mindenképpen meg kell tekinteni.

Számos összeesküvés kutató dörzsölheti majd össze a tenyerét, ha ezt a filmet megtekinti, mert tele van okkult pecsétekkel és szimbólumokkal, tele van bibliai utalással és a város irányító nagy tornyot is Bábelnek nevezik meg.

A mozi akkor hatalmas költségvetéssel készült, de nem lett kirobbanó siker. De mára ez megváltozott, számtalan film és videoklip vette át azóta a Metropolisban fellelhető képi világot és építette bele saját művébe.

Például:

http://www.youtube.com/watch?v=RZoPtlQMUYc

Mivel néma film és fekete fehér, ezért nagy hangsúlyt fektettek a színészek a túlzott ábrázolásmódra, erős érzelmi gesztikulációkat alkalmaznak, mely a némafilmekre jellemző.

A Metropolis nagyon expresszionista, és attól még hogy nem beszélnek benne egyáltalán nem néma. Még ma is rabul ejti a nézők szívét, főleg ha tisztában van az elnyomással és a megváltás ígéretével. Szűk látókörűeknek nem ajánlom, és azoknak se akik csak egy nézőpontból szoktak hozzáállni dolgokhoz, mert többszöri nézésre sem lehet átfogó képet kapni erről az alkotásról.