2012. július 10., kedd

Üres lapot a Világnak


Földünk gazdaságilag, erkölcsileg, szerkezetileg, környezetileg, meg mindenileg a peremen egyensúlyozva várja a végső lökést, amely a mélybe taszítja. Ami ide vezetett, az nem az emberi butaság eredménye, hanem a mohóságé és a könyörtelenségé. A cél mindig a hatalomra irányul, mindig annak megszerzésére, megtartására, elvesztésére, majd újbóli megkaparintására vezeti azt a réteget, akinek már ebben évezredes gyakorlata van. Nem a pénzről van szó, nem a bankszektor kiterjesztéséről, nem az élvhajhászásról, hanem a legtisztább sötét energia megkaparintásáról, amely új világokba nyit mindig újfent kapukat. A cél, kétes módszerekkel visszatérni a szellemi világba, hogy az anyagi hatalom se csorbuljon, összekötni az eget és a földet régiesen szólva.

Ezért igyekeznek az ember figyelmét lekötni a hétköznapi megélhetésért való harccal, médiával, trendi mozifilmekkel, a vallások és ősi hagyományok profanizálásával. Az emberek szinte mantrázzák azt a rosszat és azt az összeomlást, amelyet elplántáltak mióta megjelentek az első társadalmak. Már már annyira kicsúszott minden a kézből, hogy nem lehet visszafordítani semmit, öngerjesztővé vált ha úgy tetszik minden. A nyugalom eltűnt, az idő hihetetlen gyorsasággal telik, a felgyorsult világ nemcsak nevében felgyorsult, az idő érzékelése is azzá lett. A gyerekek jobban érnek, gyorsabban fejlődnek ami cinikussá, részvétlenné és kiégetté teszi őket. Ők már egy olyan versenybe születtek bele, ahol fontos a részidő, fontos a külsőség, fontos az egységtudat, ahol az egyéniség is beépül az egységbe, ami szintén azt a rendszert szolgálja, ami felépítette ezt az egészet.
http://fc09.deviantart.net/fs39/f/2008/362/e/1/Big_Ben_in_Black_and_White_by_1___ROB___1.png

Az előző generációk már nem tudtak érdemben foglalkozni a mostani ember reszelékekkel, tisztelet a kivételnek. Amíg korábban a pénzt hajszolták, most sokan a napi betevőért küzdenek, állandó frusztráció alá teszik a családokat, belekényszerítve az anyagba és a versenybe, hogy ha nincs olyanod, mint a másiknak van akkor vesztes vagy. Ez mindenütt megfigyelhető, de főleg Magyarországon. Vagyunk olyan szerencsések, hogy országunk leképezi az egész világot, erről Hamvas Béla is írt. Ami itt történik kicsiben, az az egész világon nagyba, lényegében fúzióban működünk a Földdel, ezért se mindegy, hogy kezelik és hogy élik itt az emberek az életük.
A reménytelenség és az elkerülhetetlen vég még a jó szándékú emberek tömegeit is megcsapta, nem bíznak már senkiben és igazából nagyon nem is tudnak. Nincs megfelelő vezetés, sem eszme, már nincs emberi jog, már nincs hűség a munkához, hivatáshoz, mert aprópénzre váltották.

Nagy változások folynak most a világban. Egyes csoportok szerint most jön a végső lökés, mely az összeomláshoz és az Új Világrendhez vezet. Mások külső segítségben bíznak, vagy abban, hogy eljön az Aranykor és fokozatosan megtisztult a Föld, eloszlatva a felhőket.

Azt mondom, segítsünk magunknak, aztán segítsünk egy társunknak, aztán segítsünk a családunknak. Majd kiderül mi lesz. Egyetlen gyertya is képes megvilágítani egy szobát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése