Minden, ami mozog, valami
által mozog. A mozgató erő, mindig nagyobb, mint a mozgatott
dolog.
A hermetikus tanítások
szerint Isten nem mozog, mert nincs annál hatalmasabb erő, ami
megmozgathatná. Mindent magába foglaló nemzetlen erő. Ami
számunkra lenne ő, az egy legmagasabb szintű érzékelés, míg ő
Önmagát nem érzékeli Istenként. Ő nem lélegzet, hanem a
lélegzet létezésének oka, ugyanúgy ő nem fény, hanem a fény
létének oka. A Jóság és a Szeretet az, amely meghatározza, ez a
neve is, mert ez tölt ki mindent. Mindent odaad és nem vesz el
semmit. Amolyan Atya, mely Teremt, ezért is elsődleges „elvárása”
mondhatni a szaporodás, az alkotás, gyermeknemzés.
Tehát elmondható, hogy
Isten minden szellemi létezőnek, dolognak az eredete. Ezen lények
aztán felosztották egymás között a Létező világot,
hierarchiák alapján. Aztán egyes beszámolók szerint, (ugyanis
elég nehéz az értelmezése a hermetikus filozófiának és ezernyi
ágra szakadt) az alsóbb isteni lények teremtették meg az anyagi
embert, lelket helyezve bele, hogy az szemlélje a Jót, és képes
legyen választani Rossz és Jó örök forgandóságában (amely
természetesen ezen alsó isteni világok jellemvonása).
Az ember tehát nemcsak
felismerte magát a testben, ezzel csapdába esve, ahogy előző
cikkemben is írtam, hanem a Teremtő munkájának szemtanújává
kellett válnia, hogy az alsó világból, aztán újra a felső
világba juthasson megismerése által.
Mindegyik ember megkapta
a Szót, mely kiemelte az állatok közül és alkotásra ösztönözte,
illetve beszédre, értelemre. Nem sokan megkapták a Noust is, ami
Isten felismerésére ösztönöz már az anyagi világban is, aki
ebből kapott az Egy felé törekszik. Az ilyen emberek létüket
károsnak tekintik és választaniuk kell halandó és halhatatlan
lényük között, ami állandó belső harccal jár. Ettől
függetlenül persze, mindenki halhatatlan lélekkel rendelkezik,
csak nagyobb utat kell tenniük ( gondolom naivan).
A Corpus Hermeticum
olvasása közben rájöttem, hogy a Nous egyfajta szem, az Éberség
és a Tisztánlátás adománya, amit egyes kultúrák Harmadik
Szemként is neveznek. Ez a homlok közepén elhelyezkedő
spirituális szem, melyről blogomban már korábban is írtam. Egyes
feltételezések szerint, ezen szem megnyílása (ami egy csakra), a
többi csakra alul működéséhez vezethet, azaz a test
erőközpontjai lassan, de biztosan kezdik feladni működésüket,
ezáltal az élő szervezet elpusztul. Ezen szem túlműködését,
ezen csakrák energiáját használták ki a mágusok is, ezen
keresztül nyerték az energiát, mely által tudtak ténykedni,
többnyire drasztikusan megnyitva ezen erőforrást. De ez egy nagyon
tág tudomány, mint minden eszmerendszerben és gyakorlatban, a
dolgok átfedik és kiegészítik egymást, így mutatva egy egységes
képet.
A hermetikus tanítások
az egyiptomi és sumér ősi vallásra vezethetőek vissza, főleg
filozófia volt, melyből az ókor híres filozófiai iskolási is
merítettek. Nem véletlen tehát, hogy keveredve van
lélekvándorlásos és keresztény elemekkel is.
A középkorban a
hermetikus vallás tiltott volt, gyakorlása okkultizmusnak
számított, köszönhetően egyes hermetikus szekták drasztikus
ténykedéseinek, illetve az Egyház növekvő befolyásának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése