Faust, egy német legenda főszereplője.
Egy fiatal tudóst ábrázol, ki elégedetlen helyzetével és
végső kétségbe esésében egyezséget köt az ördöggel.
Johann Georg Faust valóban létező
személy volt, aki asztrológiát, alkímiát és okkult művészetet
űzött a német reneszánsz idején. De egyes hivatkozások szerint,
sok más alakja is volt, akiről formálódhatott a legenda. Egy
dolog egyezett azonban közöttük, mindegyik felmerült alakot
boszorkányság miatt üldöztek. Tehát a történet mely körbeöleli
őt, nem véletlen. Egy sikeres férfit mutat be, aki elégedetlen
addigi helyzetével és végső kétségbeesésében, vagy talán
kíváncsiságából fakadóan egyezséget köt az Ördöggel.
Az alku időtartalma 24 év a
feljegyzések szerint, ennyi idő áll rendelkezésére Faustnak,
hogy kiélje minden hatalmát és gyönyörét az anyagi világban,
míg az Ördög, Mefisztó magával nem ragadja a pokolba lelkét,
saját szolgálatára. Egyes elképzelések szerint, nem a hatalom
megszerzése indokolta Faust döntését, hanem egy lány szerelmének
elérése hajtotta a gonosz igája alá.
http://e621.net/data/sample/49/ac/49ac8223309dea54026854a318a1b61a.jpg?1310416226 |
A reneszánsz ideje alatt, számos
varázskönyv született, melyet Faustnak tulajdonítottak. Ebben
leírja tapasztalatait és praktikáit, melyet megszerzett hatalmának
és korábbi munkásságának köszönhetően megismert.
Általában a négy elem szellemeit
idézte meg és állította saját szolgálatára. Mindegyik
specifikus képességgel rendelkezett, mely lényegében
kiterjesztette a mágus érzékeit. Távolba ható képessége így
megsokszorozódott és területileg se határolta semmi. Képessé
vált átkok és hatások továbbítására, teleportációra,
jövőbelátásra, tárgyak és személyek felderítésére és sok
más egyéb dologra.
Maga az idézés nagyon sokrétű volt.
A körök és okkult jelek felvésését követően, mely által a
mágus élővé tette a szimbólumokat, kísérte azt a szavak
használata. Először a nyitó imát használt, elég érdekes
módon, Isten hatalmát és Krisztus erejét is beleépítve, hogy
biztosítsa magát a nem kívánatos behatásoktól. Aztán jött a
könyörgés,ami maga az idézés, mely dolgot követett a
kikérdezés (valóban az jelent-e meg, amit behívtak) és a lény
feladatának kiszabása. Végül a távozás rituáléja, mely által
elküldhető lett a szellem, lezárva ezzel a két világot.
Mivel Faust fekete mágiát használt,
ezért életének és elméjének ereje is csökkenőben volt. Az
állandó sötét örvénylés és jelenések, illetve az erő
kordában tartása mind inkább nagyobb kihívások elé állította.
Sok fekete mágus, ezért energiájának nagy részét önmagának
életben tartására használta, nem riadva meg semmitől, az
erkölcsiséget és emberi józanságot teljesen levetve. Akár
életerőt is vett el más emberektől, rituális véráldozatok,
vagy sima energia elszívás által. Emiatt keletkezett a legtöbb
vámpírlegenda is az idők során. Manapság is találnak a régészek
olyan sírokat, melyben a tetemet a település lakói súlyos
kövekkel és karókkal szegeztek a földbe, félve a holt
visszatérésétől. De persze a nagyobb fekete mágusok el se
jutottak idáig, egyes tagjaik akár a mai napig kóborolhatnak a
világban, egyes elképzelések szerint.
Írásomat egy idézettel zárnám,
mely meghatározza minden fekete művész állapotát:
Szerelmes gyűlölet, mi frissítőn gyötör.
Johann Wolfgang von Goethe: Faust
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése