A műveltség diadala

Mert olcsó. Mondhatnám, de nem csupán ezért.

Régen egy ember viszonylag kis pénzből is eltudott menni művelődni, hol kávéházba járt, hol színházba, vagy alkalomadtán moziba.

Mára a régi kávéházak teljesen eltűntek, a helyüket átvette a sznob réteg, mely megengedheti magának a 400 Ft-os kávékat és a pólóban feszengő pincérnőket és pincéreket. A régi mozik sorra bezártak, a helyükbe a pláza lépett tucatfilmjeikkel, mely csupán a régi dicsőségtől megrészegült hollywoodi filmipar mára elsilányult popcorn mozijait képes csak közönsége számára bemutatni. Színházba már nem sokan járnak, drága a színházbérlet és a 8-20 éve pályán lévő változatlan vidéki színészek belterjes csoportjai sem mozgatják már meg az ember érdeklődését. A fantázia meg ingyen van.

A könyvek és az újságok ára az egekbe szökött. Kínálat ugyan van, de kevesen tudják megvenni. A legtöbb értelmiségi kevés pénzből él, a maradéknak meg elég a kábeltévé.

Van megoldás erre is, a könyvtárak még nem olyan drágák, sőt általában van fűtés, áram, egy óra net, wifi. Egy rendszeres könyvtárba járó télen nagyon sokat spórolhat a gázszámláján.

http://mooreslore.corante.com/archives/images/coffee%20house.jpg

Amúgy, a kábeltévé sem olyan olcsó ám, a net olcsóbb. A hálón mindent meg tudok nézni, hozzájutok a friss hírekhez, beszélgethetek hozzám hasonlóakkal, kapcsolatban lehetek távolabb lévő barátaimmal, olvashatok és filmezhetek a torrent megosztó oldalaknak hála, amik ingyenes letöltést biztosítanak, így néha-néha még film klasszisokhoz is hozzájuthatok.

Azt szokták mondani, hogy addig nyújtózkodjon az ember, amíg a takarója ér. De sokaknak még takarója sincs, sőt ágya se, nekem még lábam se, ami kilóghatna. De legalább nem fázom.