Elnevezés

 ( egy fejezet a szakdolgozatomból)

...Az emberhez vezette őket, hogy lássa, milyen nevet ad nekik. Az lett a nevük, amit az ember adott nekik...

            Mikor az Úr megteremti az embert, saját képére és hasonlatosságára formálta meg azokat. A Bibliában ez többes számban szerepel, azaz a Szentlélek így fejezte ki magát: „Teremtsünk embert a mi képünkre és a mi hasonlatosságunkra...”. Valószínűleg azért a királyi többes, mert Isten első teremtményei, az angyalok is hasonló ős alakzatok, mint az ember, bár több helyen előfordul a Bibliában az, hogy ezen angyali lények a legkülönbözőbb formában is képesek megjelenni, ha a helyzet úgy kívánja. Tehát egy éber halandó valószínűleg képes lenne ember és angyal között különbséget tenni. De ez teljesen mindegy, hiszen testvéreknek teremtett minket Elohim (Vagyok, aki vagyok), nem arra, hogy méricskéljük a fajták közti különbséget.

Az angyalok Isten szellemi teremtményei a hagyományok szerint. Hírnökök, akik az Úr feladatait teljesítik. Szolgálják az embert és szüntelen védelmezik imádságuk, közbenjárásuk által.

            Ám mikor megteremtette Isten az embert saját képére, angyalok egy csoportja fellázadt az Írások szerint, s lebuktak az anyagba. Sok okuk lehetett. Talán nem bírták elviselni azt hogy Isten, Jahve saját képére formálta új teremtményeit. Megjelenhetett bennük a gőg és a féltékenység. Másrészt, mint népet kiemelten az anyagba helyezte Ádám fiait, ami egy hatalmas ajándék. Egyaránt rendelkezünk testi és szellemi résszel, ami egybekovácsolódva képezi az embert,  annak minden gondolatát és szenvedélyét. Ezt irigyelte tőlünk az angyali kar egy jó része, köztük a trónok, szeráfok és kerubok különböző csoportja, akik hatalmasságokként tették, vagy teszik dolgukat a csillagokban.

            Énok apokrif evangéliuma szerint ( amit az Egyház nem fogad el sugalmazott, bibliai írásként) angyalok egy csoportja jött a Földre (12 hatalmas s azok kísérői), maguknak asszonyt raboltak, azokkal szaporodtak és megtanították őket a varázslatokra, gyógynövényekre, asztrológiára ( tehát a ma is divatos ezoterikus irányzatok valamennyi válfajára), a férfiakat technológiára és háborúskodásra nevelték. A letaszítottak félig angyal, félig ember gyermekeit nefilimeknek, óriásoknak, démonoknak hívtak. Sok bajt és átkot zúdítottak a Földre, ezért Isten egy Vízözönnel elpusztította őket. Ez benne van a Bibliában is, a Noé által kötött szövetség lényege, hogy az Úr soha többet nem fogja így eltörölni az emberiséget, ily drasztikusan. Ám időközben újabb csoportok jöttek le, és újabb keveredésbe kezdtek. Góliát és Dávid küzdelme is, egy tipikus nefilim ember harcot mutat be, sok zsidó törzs emlékezik meg arról hogy korábban rengetegszer harcoltak óriásokkal.

Másik oldalról megközelítve a bukást, Lucifer, a fény hozó angyal nem volt hajlandó szolgálni az embereket és ezért új szeletet akart magának kihasítani mindenségből. Természetesen ezt az Úr nem engedte, így letaszítottá vált. Ő a hagyományos sátánfigura, aki sűrűn előfordul a Bibliában. De számtalan szellemi és nem szellemi képezi ennek a hatalmas mitológiának a részét.

http://thecynicaleconomist.com/wp-content/uploads/2010/06/Apocalypse_vasnetsov.jpg

            A démonokról is beszámol a Szentírás. A legnagyobb és legveszedelmesebb démon, avagy letaszított angyal, az Azazel, a puszták istene, gyakran áldoztak neki pusztaságba kitett bakot az engesztelés áldozati ceremóniájának keretében. Tóbiás könyve beszámol egy Asmodeus nevű gonosz szellemről is, aki egy Sára nevű nőnek mind a hét kérőjét megölte. De végül Isten egyik angyala, Rafael legyőzte a lényt.

            A legtöbb vers beszámol arról, hogy ezen rossz szellemek főleg pusztákban, száraz és kietlen helyeken laknak. Olyan hatalommal rendelkeznek, mely során képesek megszállni embert és állatot egyaránt, súgásaikkal és bűbájukkal teljesen vagy érintőlegesen is képesek a megszállt test felett átvenni az uralmat. Betegséget, zűrzavart, bűnt és halált terjesztenek parazita életmódjuk által. Csak olyan ember felett képesek átvenni a hatalmat, aki teret enged a csábításnak és hamis ösvényen jár. A hatalmasabb démonok képesek lehetnek varázslatokra is, sőt még gyógyítani is tudnak. Számtalan korabeli és mai mágus használja őket céljaik elérésére, többek között jövendőmondás és titkos kívánságaik teljesítésére hívják elő őket mágikus pecsétjeikkel és rituális énekükkel. A mai modern asztrológia és kártyavetés is démoni tudománynak számít, hiszen az okkult praktikákat letaszított angyali lények tanították a nőknek, az első boszorkányoknak, és az se véletlen, hogy ma is, főleg unatkozó háziasszonyok használják ezen spirituális gyakorlatok cseppet sem veszélytelen rítusait. 

            Máté evangélista szerint, mikor egy tisztátalan lélek kimegy az emberből, sivár helyeken bolyong és nyugtot keres, de nem talál. Ezért igyekszik visszatérni a megszállt személybe, olykor több démonnal együtt. Ezért nagyon veszélyes önjelölt ördögűzőkhöz fordulni, mert egyrészt anyagi veszteségbe hajt, másrészt őrülethez és akár halálhoz is vezethet egy félresikerült kúra.

„Íme, elküldöm angyalomat, hogy előtted haladjon, őrizzen téged az úton, és bevigyen arra a helyre, amelyet neked szántam” (Kiv 23,20).

            Az angyalok, Isten teremtményei, szellemi lények. Minőségben és formában jók, kik az emberiség boldogulását és Adonai céljait szolgálják, őriznek és vezetnek az úton, mindig az ember előtt járva (csak a démonok közelítenek hátulról, avagy oldalról). Gyakran közvetítők és hírvivők, jelenlétüket általában csoda és szeretet, békesség lengi körül. A Biblia szerint minden élő személyre jut egy személyes angyal, ki életét segíti és pártfogolja az Úr előtt, emellett nem elhanyagolhatóan felveszi a harcot az embert kísérő rossz szellemekkel is. Ezért ezen jó lényekre bizton számíthatunk és kérhetjük közbenjárásukat és védelmüket imádság, de nem imádat formájában is. Egy angyal képes fizikai, emberi formát is ölteni ha feladata ezt megkívánja, képes enni, inni, asszonnyal hálni és mindenfajta más egyéb hétköznapi cselekedetet véghez vinni.. Habár

az emberrel való szexuális kapcsolatot már rég letudták, hiszen ezen alkalommal szenvedte el a hatalmas angyali karok számtalan része a földi száműzetést és váltak ezáltal fiaik és lányaik óriásokká és démonokká. Erről főleg apokrif, a Katolikus Egyház által el nem fogadott iratok tesznek említést, de megemlíti ezt a bukást a Teremtés könyve is.

            Az Írás számtalan angyal nevez néven, Rafaelt, Gábrielt, és Mikaelt (Mihály). Ők a fejedelmek az angyali karokban. De számtalan más fajtájuk is létezik, köztük trónok, kerubok és szeráfok, kik teljesen más rangon és küldetési fokon szolgálják és imádják az Istent. Nehéz lenne mindegyikük történetét és jellemzését leírni, de az érdeklődő számára számtalan könyv nyújt segítséget. Főleg az apokrif, kabbalisztikus és okkult irodalomban lelhető fel róluk információ.

            E fejezet zárásául egyik fő védangyalomhoz szóló imát szeretném bemutatni, mely segíthet elűzni a gonoszt és megszilárdítani az Istenbe vetett hitet:

Szent Mihály arkangyal,
védelmezz minket a küzdelemben;
a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”
Te pedig, mennyei seregek vezére,
a sátánt és a többi gonosz szellemet,
akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,
Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!
Amen.