2013. augusztus 22., csütörtök

Hogyan csökkentsünk drasztikusan népességet? - A nagy összeesküvés


Igyekszem pontokba gyűjteni az általam hallott, avagy kigondolt dolgokat. A legtöbb vagy tény, vagy elrugaszkodott spekuláció, de mint tudjuk nincs új a Nap alatt. Ami az ember fejében megfordulhat, az egy másik emberben is megfogalmazódik. Én természetesen ellene vagyok minden ilyen fajta törekvésnek, emberbaráti szempontokból de a gyakorlat teljesen mást mutat.

  • Tegyük legálissá az abortuszt és az eutanáziát, az ember szabadon dönthessen saját illetve utódja életéről.
  • Alapítsunk hatalmas trösztöket, s politikai álkampány szervezeteket megfélemlítve az embereket a klímaváltozással, terrorizmussal kapcsolatban. Ha nem félnek eléggé vessünk be időjárás befolyásoló szerkezeteket, csapást mérve ezek által különböző országokra, avagy indítsunk belső terror cselekményeket saját lakosságunk ellen, természetesen nem felfedve magunkat. A hamis propaganda is játszik.
  • Fejlesszünk ki extra rezgős, illetve különböző gyümölcsízesítésű óvszereket.
  • Győzzük meg a Vatikánt, hogy védekezni fontos, és az abortusz és a meleg házasság bizony elengedhetetlen kelléke a demokráciának.
  • Támogassuk a feltörekvő zenekarokat, és tévécsatornákat hogy azt az életérzést sugározzák, hogy fiatalként igazából nincs miért felelned, elég ha csak fesztiválokra jársz, plázákba és minden nap Éjjel-Nappal Budapest mentalitás módjára élsz.
  • Büntessük az egyéni gondolkozókat, és ne legyen saját véleménye senkinek, csak amit a trend diktál.
  • Mérgezzük meg a vetőmagokat, hogy szabvány szerint kerüljön bele az emberi szervezetbe a mérgező genetikailag módosított valami.
  • Telepítsünk gyors éttermeket minden megszállt területre, hogy a nemesített műanyag még jobban áramoljon, csillapítva ezáltal a gyomor éhségét.
  • Robotizáljuk a hadi ipart és a simát, hogy ne legyen szükség termelő emberi rétegre. Ezáltal is kevesebb szájat kell etetni. Tisztul a Föld, nem lesz sivatagos.
  • Biztos, ami biztos legyen extra banános ízesítésű óvszer zselé is a szabvány gyártó sorokról előkerült tini cicababák kezelése céljából, akiknek egyetlen vágyuk se eredeti már, csupán csak szexisen trendi.
  • Mérgezzük repülőgépekről a levegőt, fura csíkokat húzva magunk mögött, hogy aztán az időjárás jelentésekben megmagyarázhassuk, hogy ez nem is fura.
  • Küldjünk Marsra embereket. De csak oda, vissza már nem jöhetnek.
  • Adjunk ki filmeket, ami a gazdag fejlett rétegről szól, akik luxusban élnek míg az emberiség 90 százaléka haldoklik. Természetesen így csak a figyelmet akarjuk elvonni magunkról a gazdag rétegről, fikcióvá silányítva az egészet.
  • Fejlesszünk ki időjárás szabályozó óvszereket.
  • Lépjünk kapcsolatba gonosz földönkívüli hatalmakkal, hogy aztán letagadhassuk őket.
  • Hozzunk létre közösségi oldalakat, hogy elhitessük az emberekkel, hogy még képesek egymással közösséget alkotni. Olykor természetesen nem árt őket összeugrasztani egy-egy hírrel. Ami vagy kitalált, vagy mesterségesen eljátszott.
  • Fejlesszünk ki olyan óvszereket, amik képesek tölteni az okos telefonunkat.
http://images.fineartamerica.com/images-medium-large/new-world-order-arni-katz.jpg


Nagyjából ezek lennének a fő irányelvek, a teljesség igénye nélkül.

2013. augusztus 14., szerda

Apró bejegyzések kezdete

Ma kaptam egy remek ötletet. Mivel kevesen szeretnek sokat olvasni, ezért sokaknak próbálok szólni majd rövidített írásokkal is. Sűrűbben, akár napjában négyszer-egyszer.

Ma elmesélem a napomnak egy publikus részét: Szóval felébredtem, közben telt-múlt az idő egészen addig, mígnem most lett. Röviden ennyi. 

http://litstack.com/wp-content/uploads/2013/04/short-story.jpg


2013. július 29., hétfő

Egyperces novella sorozat 1.: Eltűnő világ


„Először a frissen leülepedő por fog eltűnni. Alig észrevehetetlenül. Nem is szentelnek neki igazán nagy figyelmet, a takarítók észreveszik ugyan, de senkinek nem szólnak. Miért is szólnának? Kevesebb munkáért, kevesebb fizetség jár. Kevesebb házimunkáért, kevesebb ki nem mondott elismerés jár. S dolgok mindig is tűnnek el. Sose kerülve elő.”

-ismeretlen eltűnt szerző-

Egy szép napon, ami fikció volt, megtörtént a valóságban is (ami a legelsők között tűnt el). Minden kitaláció lett, és az emberek már nem hittek semmiben.

Eltűnt a fotel, megszűnt létezni a kényelem. Az embereken általános elégedetlenség lett úrrá. Kivonultak az utcára és forradalomért buzgott a vérük. A rendőrség és a katonaság nagy erőkkel vonult ki, leszerelni a dühös tömegeket. De aztán a kevlár mellények és a oszlató vízágyúk is eltűntek. A rendőrség nem tudott mit tenni, és a tudósok is hiába dolgoztak, sorra szűntek meg a dolgok jelen lenni a világban. Eltűntek az állatok, eltűntek a növények, eltűntek a távirányítóból az elemek, aztán eltűntek a távirányítók is. Eltűnt a föld összes élelme, de eltűnt az éhezés is. Eltűnt minden, még a kétségbeesés is. Látták, hogy ez így jó, de aztán eltűnt a jó is és megszűnt létezni a rossz is.
http://th06.deviantart.net/fs51/PRE/i/2009/260/8/1/NEVERWHERE_DESCENDING_by_SENTIENT666.jpg

Ismeretlenül, névtelenül és immár nemi jelleg nélkül nézték a föld lakói a csillagokat, addig míg el nem tűnt a látás, majd a vakság, a Nappal, a Holddal és a megmaradt Földgolyóval együtt.

Utoljára az is tűnt el.

Utoljára igazából, az eltűnés tűnt el.  

2013. július 25., csütörtök

Egy történet


(Regény projekt szösszenetes részlet, kedvcsináló)



A csikket merengve nyomtam el a hamutálban. A hamvak szürke közönnyel figyelték az élénk forróságú parázstársukat - ez is kialszik - gondolták - ő is arra a sorsra jut mint mi. Szinte hallottam őket, az illatukat mindenesetre érzékeltem. Füsttel és doh szaggal árasztották el az ezüstös fátyolban táncoló ködös helyiséget, ahol tartózkodtam.

Ideje indulnom – gondoltam magamban és jobban körbenéztem. Egy dohányzóasztal képe sejlett fel, távolabb ismerős szekrények. Mahagóni. Eszembe jutott ez a szó, aztán felsejlett az ajtó is. Néha csak meg kell találnunk a megfelelő szót, hogy aztán dallá váljon, hogy sikerüljön ráhangolódni a dallamra. Ezt kerestem és beléptem rajta. A történetbe jutottam, a sztoriba amit nem kerestem. Megint olyan emberek között voltam, akik valamiért megérintettek. Még csak nem is kedvelem őket. Viszont, amit sikerült elérniük az megrémített: élveztem az irántuk való gyűlöletemet. A sötét lényem most nem jött elő, csak kellemesen bizsergette az agyamat. Ugrásra készen persze, hiszen éhezett. Emberhúsra vágyott. Lelkeket szeretett volna enni. Én nem hagytam neki. Még nincs itt az ideje. Még csak egy kis tacskó, bármilyen nagy képű is. Az embervilág csak elzárná, még nem tudna kiszabadulni az anyagi ketrecekből. Ezért el kell rejteni. Addig is, kap enni. Embertársaim etetik. Egyesek éheztetik. Nem is tudom melyik a jobb. Én is éhes vagyok. Csak én fordítva.
http://www.chabotgallery.com/wp-content/uploads/2012/08/Light-Dance-web.jpg

Szóval, zavart ez a dolog. A sok hazugság. Maguknak is hazudnak, megfertőzik az álom alakjaimat is. Ők is hazudnak. De szerencsésen jelzik a jövőt. Ha úgy tetszik, szinten tartják a hétköznapi képességeimet, például a hűséget a jellemvonásomhoz.

A lányt kerestem de nem találtam. A bíbor-vöröst. Azt mondták keressem meg. Fogalmam sincs ki ő, még sose láttam, néha éreztem, de aztán elég hamar kiderült, hogy nem ő az. Fura. Bár most is érzékelek valakit. Mindegy, most már nem fordulhatok vissza. Szolgálom a Tervet. De nem érzem magam szolgának. Ha úgy vesszük én vagyok maga a Terv. Szóval tehát: dam, da, dam. Szóljanak a harsonák, omoljanak a falak!

Szóval itt vagyok. Átjár az energia. Már nem hallucinálok annyit, különbséget tudok tenni a világok között. Bár álom, vagy valóság egyre megy. A szilánkok el vannak helyezve, csak óvatosan kell őket illeszteni, mert különben sebeznek. Nevelőmmel való találkozásom óta sok idő telt el, de mégis lassan vánszorgott. Egy biztos, azt az éjjelt sose felejtem el, ahogy az utolsó éjjelt se.

Most egy széken ülök, a fő világban, ahol ki leszek nyilatkozva. Táncolnak körülöttem. Az asztrál különösen fényes és hullámzó, hallatszik a szenvedély és rajzanak az alaktalanok. Egy különösen szép női forma vonaglik nem messze tőlem. Táncolni hív, én nemet mondok. Hiba. Nem szoktam ilyet csinálni, ez még tőlem is szokatlan. A Nevelőm ezt nem helyeselné. Most egyetértek vele... nagy hiba. 





2013. július 18., csütörtök

Hogyan legyél jó nyári csöves? - Szórakozási praktikák a mindennapokra, pénzteleneknek, csakis nyári szezonra


Először is, a teljesség igénye nélkül szeretnék bemutatni egy technika sorozatot, felsorolásszerűen, ami megkönnyítheti az életben a szabad áramlást. Ne vegye senki magára, de ha mégis, magára vessen.

Ha kérsz valakitől valamit, azt felszólító módba tedd, ne óhajtóba. Példa a helyesre: Adj egy szál cigit. - ilyenkor igen, vagy nem a reakció. Hiba a helytelenre: Kérhetek egy szál cigit? Tudnál adni egy szál cigit? - ilyenkor többfajta elágazó válasz is létrejöhet, ezt hívjuk szaknyelven időhúzásnak.

Ha valaki meghív egy sörre sose köszönd meg. Nem szabad. Hatalmas hiba. A meghívó fél lezártnak tekinti az ügyet és nem hív meg több sörre. Ellenben ha nem köszönöd meg, akkor ezt már nagyon várja és több sört generálhat a várakozása. Viszont, ha végeztél a sörfogyasztással és nem bírsz inni, akkor jöhet a köszönöm szócska. Az etikett így kívánja.

Ha utazol, fontos hogy legyen egy olyan valamilyen okból hátrányos helyzetű barátod, akinek van 90 százalékos utazástámogatása. Egyrészt rajta is segítesz, ha utazik és magadon is segítesz, hogy utazol. Egy baráti társaságban több ilyen személy is lehet, nagyon jót tesz a statisztikáknak. Nem véletlen, hogy a cégek és vállalatok is gyűjtik az ilyen embereket.
http://farm4.static.flickr.com/3127/2717305330_0e15351f72.jpg

Ha ételről van szó, mindig legyen olyan haverod, aki valamilyen ételbárban dolgozik. Erősebb kapcsot jelent, ha rokon az illető. Ez így lényegesebben olcsóbbra jön ki. Illetve mielőtt új városba érkezel, tájékozódj, hogy mikor és hol szokott ingyenes ételosztás lezajlani.

Sokaknak problémát jelent a szállás. Ha utazol és nincs sátrad, vagy a közeli erdőkben se akarsz dobozokból összerakott menedéket kialakítani, kénytelen leszel szállás után nézni. A kijelölt nyaralóhely központi pályaudvarán vagy buszállomásán rengeteg kényelmes padot lehet elfoglalni. Bár sokszor telítve vannak a „szobák”, egy cigi mindig segít a helyszerzésben. Viszont, sose pihenj le kocsmákban, szórakozóhelyeken, illetve főtereken. Fő szabály: ha egy távoli haverod azt mondja, hogy maradhatsz addig míg jól érzed magad, akkor azt csak arra az estére érti és jobban teszed, ha reggelre elhúzod a csíkot.

Ha pénzre van szükséged, de pont nincs nálad bankkártya fedezettel, akkor sose úgy kérd embertársadtól a fizetőeszközt, hogy buszjegyre kell. Valld be őszintén, hogy te innál még egy sört és egy felest, s hogy azért nézel ki merev részegen, mert előtte nagyon rendes emberek, már nagyon sokszor adtak aprót. Mindazonáltal híres filozófusok is mondták, a Földön található a legtöbb pénz, azaz a földön.

Ha jó nő vagy, akkor már tudod mi a dörgés.

Mindenki igényli a vízpartot. Rengeteg szökőkút van már az országban, amit körbevesz a latin-amerikai életérzés. Hűsölni ideális. Emellett szerencsésebb helyeken vannak közparkok is.

Ha kikapcsolódni vágysz erre nagyon jó hely még a légkondis plázák és áruházak tömkelege. Ingyenes a net és ülni is lehet. Megnézhetsz minden olyan dolgot, ami a fogyasztói magatartásodat erősíti. Ha már sikerült összekoldulnod magadra valami ruhát, akkor laza fiúként-lányként akár többnek is beállíthatod magad, mint aki valójában vagy. Minden szezonra ideális, és akár nagycsaládosoknak is javasolható.

Sok mindenre nem tértem még ki, például a fesztiválokra, a különböző tarhálási módokra és az egyéb szabvány megoldásokra, de majd egyszer lesz erre alkalom. Remélem segítettem.

Zárásként: a dilemma az életben csupán csak az, hogy kit, mikor, hogyan és hol.

2013. július 10., szerda

A betolakodó fekete alak


Mindennek megvan a káros hatása. Bizonyos dolgok túlzásba vétele általában kiütközik az emberen, vagy mentálisan, vagy fizikailag. Ezt nem is vitatom. Ezért is szokták mondani a méreg kis mértékben orvosság, míg az orvosság nagy mértékben elősegíti az elmúlást.

De, hogy a lényegre térjek, kicsit nehéz éjjelem volt. Semmi extrát nem csináltam mostanság, maximum beteg filmeket néztem és csak a szokásos tróger emberek által rám sugárzott tróger gondolatok halvány szellője csókolgatta csupasz agybarázdáimat. Tehát a szokásos és semmi kivédhetetlen esemény nem borzolta kedélyemet.
http://sphotos-f.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-frc1/1044079_600102716688895_1494728714_n.jpg

Álmodtam az éjszaka, lényegtelen mit, de történetről történetre jártam. Ezt csinálja az átlagos álomutazó minden éjjel, kivéve az éjjeli műszakosokat, mert ők nappal. Szóval, egy idő után kezdett összeállni a képek sorozata a sokadik sztori után és az elmém kiszúrt egy fekete árnyat, aki figyelt és követett végig. Teljesen sötéten ködös alak, hosszú sötét hajjal, arccal és villogó szemekkel. Mondtam magamban, ez király, már úgyis régen volt mumusom.
Utolsó álomkép, valamilyen csarnokban voltam, amikor odajött elém ez a lény. Aztán felébredtem és megjelent a szobám. Erre ott állt az ágyam mellett hajnali ötkor. Tudom, mert megnéztem rá nem sokkal az időt. Nem kicsit ijedtem meg, lehet még félig a másik világban voltam és a lenyomata valahogy a szemembe maradt, de idegességemben felé rúgtam és eltűnt.

Azon agyaltam, ez vagy szellem volt, vagy összemosódott megint minden és eltűntek a határok. Mindenesetre körülnéztem a házban, vettem magamhoz folyadékot bőven és visszafeküdtem. Már nem jelent meg újra.

Szóval, nem igazán akarok belemenni az álomfejtős részébe, de nyilvánvaló, hogy ha álmodtam, akkor az a fekete lény én voltam és magamat paráztattam. A tudatalattim valami gonosz kis, azaz nagy ijesztő szelete küzdelemre hívott.

Már rég volt ilyen, utoljára ilyet egy különös házban tapasztaltam. A Viharsaroktól nem messze....

2013. június 27., csütörtök

Tarot analógiák: A Mágus


A mostani kártyavetés során is feltettem egy kérdést. Kíváncsiságom arra irányult, vajon sikerült-e mozgásba lendítenem egy hatást, átadtam-e egy okot. Nos, úgy tűnik igen, mert a Mágus lap jött ki.

Ez egy aktív lap, tele teremtő energiával, a Nagy Arkánum bevezetője, így azt is szimbolizálja, hogy minden belőle indul ki. Ő maga a mágia, a gondolattal, szóval és cselekedettel létrejövő energia.

Ha nagyon nemesen és tiszta szívvel akarom kezelni a Mágust (ami jelenleg nem igazán megy), akkor azt látjuk, hogy ereje fokozott tudatosságot és éberséget ad, miközben harmóniában áll a tudat és tudatalatti. Hatalmi célok nélkül, bölcsességgel és spontán teremt, a tapasztalatok vezetik a jó irányba használóját. A Merkúr a bolygója, mely a kommunikációt segíti. Erre szükség is van, ez képezi a hidat a célig.

Ez eddig mind szép és jó, de egy igazi mágus sosem jár a bölcsek útján. Az igazi indító ok, mikor valaki erre az ösvényre lép, az sose a megvilágosodás ( amit, mint szót is nagyon utálok, elcsépelt az egész). Egy igazi mágus az hatást akar elérni, mert vágyakozik valami iránt. Lehet bármiből katalizátor: hatalom, siker, pénz....szerelem. Ezen dolgok elérése okán semmitől se riad vissza, akár az alvilágba is alászáll, paktumot köt, eladja a lelkét. Ezért is mondják azt, amit nem győzök hangsúlyozni, hogy aki hisz Istenben, az nem mágiázik, nem alkot, nem kreatív, hanem beletörődő és az Úrra bízza sorsát. Ez elég sarkalatos, de nagyjából erről van szó. Én nekem vegyes érzelmeim vannak ezzel kapcsolatban. Nem tudom, hogy hiszek-e és maradéktalanul rámerem-e bízni magam a sorsra, abban a tudatban élve, hogy a fent lévő Öreg Isten tudja mi a jó nekem és bizonyos dolgokat azért nem ad meg, mert az káros lenne, káros ajándék.
http://sphotos-a.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-frc1/400705_154837794689687_769784360_n.jpg

De szerencsére vannak kiskapuk. Szabad akarat és kíváncsiság. S így lép a képbe a Mágus. Az áldott és üldözött ember. Aki, ha nem vigyáz, a sötét erők útjára lép, azaz sötét dolgokat művel. Túllép a társadalmi kereteken, az erkölcsön. Rengeteg ilyen van, emberként is, akik végül bekattannak, elzárják őket és kivégzik, avagy maguk végeznek önmagukkal. Természetesen ez a legalsó szint. A legmagasabb szintű fekete mágusok azok, akik a törvényeket hozzák. A két típus között, a nép áll. A beletörődők. Természetesen ez is elég sarkalatos volt, de ez egy ilyen nap.

De azért mágusnak lenni jó. Csupa móka és kacagás. Gondolkozásra serkent, szavakat formál, cselekedetekre ösztönöz. Csak vigyázni kell az árnyékban megbújó, aktívan és folyamatosan formálódó démonnal, a lélek kicsiny, sötéten kátrányos részével.