A Sötétség éjjelén,
mikor a leghosszabb az álmodó utazása, és a visszajelzés is
azonnali a szellemek világából, elindítottam egy rituálét.
Az előkészületek is
alaposak voltak. Lenyugtattam magam és kizártam minden zavaró
tényezőt. Kellett egy jel, egy szimbólum, ami megerősített
abban, hogy sikeresen felkészültem az előttem álló dolgokra,
ezért húztam a tarot pakliból. Elégedetten nyugtáztam, hogy
sikerült elérnem célomat....a kártya válaszként az elemeken és
magán is uralkodni tudó Mágus lapot adta.
Aztán előkészítettem
a gyertyát. Ez az alap. A tüzet használom is, és szeretem. Mások,
mást használnak.
Miután sikerült
előidéznem magamban is a fényt, melynek éreztem melegét és
vakítóan sárgás-fehér jelenlétét a gerincem mentén, egészen
a fejem búbjáig, a gyertya lángjára fókuszáltam és próbáltam
a két fényt összekapcsolni.
Már csak a fényre
koncentráltam és a kántálásra. A kántálásom halk volt, de
teljesen átjárt a hang, fokozva ezzel a révületet, és a
lebegést.
A gyertya lángja egyre
csak nőtt. Elsődleges célom volt, hogy kicsit erősítsek és
nagyítsak rajta, magam is meglepődtem mennyire sikerült a végére.
A láng négyszer akkora lett, mint aminek kellett volna lennie..és
így akkora hőt generált, hogy a viasz teljesen szétmállott és
keresztül kasba folyt az asztalon. Hívtam a fényt...és az
megjelent.
Kimerülten rogytam
össze, épp annyi erőm maradt, hogy a tüzet eloltsam, mert félő
volt, hogy felgyullad az asztal is. A viasz szétfolyósan
megdermedt, érdekes mintázata válasz volt a kérdésemre is. Bár
egy olyan kérdésre, amit igazából fel se tettem. Vagy
feltettem...de....nem akartam rá választ kapni.
Végül elaludtam. Az
utazásom az álomvilágba nagyon gyors volt, és sajnos sok minden
kitörlődött. De azt tudtam, hogy megint ott volt az az ismerős
arc.
Valamit mondott. Azt
tudom, hogy nagyon bölcs dolog volt. S azt is tudom, hogy azt is
említette, mindent el fogok felejteni, ….
Sokat gondolkoztam aztán,
meddig mehetek el...és mik azok a határok, amit be kell tartanom.
S, hogy visszatérő álombeli zaklatóm, csupán tudatalattim
kivetülése, amire ráhúztam egy nekem tetsző és elfogadható
alakot, vagy valami egészen más.
Azt viszont tudom, hogy
minden illúzió. S olykor illúzió mesterét is fogja tartja saját
tulajdon teremtett világa. S, hogy a kapuk és falak azért vannak,
hogy valamit elzárjanak...és ha valamit elzárnak..az azt jelenti,
valami értékes és titkos van ott.