Facebook, a virtuális asztrál sík

Az asztrál sík egyfajta átmeneti állapot a halál és az új élet földi élet, avagy a magasabb régiók, másabb világok között. De párhuzamos szellemi világként is felfogható, mely hat a mindennapjainkra és mindennapjaink is hatnak arra. Többnyire álom élmény alatt lehet néha-néha bepillantást nyerni az ott történő dolgokba, vagy megtapasztalni a hely fizikáját. A tibetiek szerint az álomvilág és az asztrál ugyanazon hely, csak a tudatos álmodók, asztrál utazók tudják jobban megtapasztalni az átlagfelhasználókhoz képest. Tehát a valóság síkok közti átjárás módja, születés és halál.

Többfajta része van, ami hasonlatos a hagyma rétegeihez. Minden héjhoz új, magasabb minőség és tudatosság párosul. Ennek köszönhető, hogy vagy fel, vagy lent ragad egy ideig lakója, vagy indul útjára az új földi életébe, köszönhetően érzéki vágyakozásának, mely az ott átélt erotikus gondolatformák „táncának” ösztönösen hívó eseménye okán történik meg. Ennyit nagyjából az asztrál világról.

Az asztrál beszippantja az embert. Többnyire tudattalanul kóborol, de a szerencsések, vagy az ott ragadók tudatosan teremtik meg a környezetüket. Valóban hasonlatos az álmokhoz, minden a személyből indul ki, saját gondolatai teremtik meg a feltételeket, amik visszahatnak kölcsön hatásszerűen.

A facebook, nagyon hasonlatos az asztrál világhoz. Lények élnek benne s cselekednek. Vagy haladva a birkaszellemmel, vagy tudatuk burkába zárva nyomják önmagukból ki érzés és gondolat energiájukat. Kitárulkoznak, vagy önmagukba fordulnak.

Fontos a visszajelzés, az azonnali hatás a virtuális világban is. Amit útjára bocsátunk, azt azért tesszük, hogy rögtön reakcióba lépjen valakivel, a környezettel. Ezt a vevő általában like, vagy hozzászólás formájában jutalmazza.

Folyamatosan megosztjuk érzéseinket. Saját gondolataink, már nem is a mienk, hanem felvesszük a másikét. Az erősebb nyer, a virtuális farkastörvény okán.

A legnagyobb veszély, az asztrálban és a virtben a káprázatba való elmerülés. Ragaszkodunk valamilyen vezérgondolatunkhoz, hamis dolgokat adunk ki magunkból, folyamatosan magunkra akarjuk hívni a figyelmet. Ez olyan, mint a lengedező falevél effektus, félünk az ágtól való elszakadástól, mert azt hisszük ezáltal a világból is kilökődünk.

Nem véletlen az a lehetőség se, hogy változtathatjuk kinézetünket profilképek formájában. Az álom síkon is bármilyen formát fel tudunk venni, saját szánk íze szerint. De a lényeg, a mag ott is megmarad, csak rossz esetben elkallódik.

Többfajta minőségű ember van jelen a facebookon, de ebből mindegyik minőség önmagát sztárolja.

Egyediségre törekednek, de ugyanazokat a dolgokat osztják meg többnyire. Sokszor ugyanaz a fájdalom és szenvedés jön le. Gondolok például a notórius panaszkodókra. Aki folyamatosan önmaga szerencsétlenségét fejezi ki, az a földi világban is azzá válik. Nem veszik komolyan őt. Beleolvad a nagy egészbe.

A másik egyedi dolog a virtuális szerelem. Ettől is szenvednek sokan. Megjelenik valamilyen érzés az emberben, és megjelenik a pozitív visszajelzés is, de mit sem ér. Mű az egész, ha nem tudják átültetni a valóságba. Megfoghatatlanul nem valós. Legjobb esetben is magába szerelmes az ember.

http://www.trinityp3.com/wp-content/uploads/2012/11/Facebook_like_dislike.jpg

A virtben is testetlen lények vagyunk, ahol a főszerep mindig az Énben nyugszik. Ami annyira el van telve saját nyomorúságával, hogy a többieket észre se veszi, a lakók tudomást sem vesznek a másikról, csak azt hiszik. Magányosan vándorolnak és feldolgozhatatlan fájdalmukat az időtlen, tér nélküli világ csak állandósítja. Igen, mert a virt is időtlen és tér nélküli.

Mindamellett lehetőség van az új ismerősök szerzésére. Hurrá. Erre minden dimenzióban lehetőség van, s a sok-sok találkozás miatt, már rég bejelöltük egymást. A bökésekről nem beszélve.

Mostanság tehát az ember három világot tapasztal egyszerre és éli ott életét. A virt, az asztrál és a földi világot.

Hamis dolgokat képzelgünk, s meglepődünk ha csalódunk saját képzeletünkben. Egy olyan világban élünk, nap, mint nap, ahol a hamisság rombol inkább, mintsem épít. Ez az asztrálban is a legalsó szint, úgy hívják, asztrál pokol. De hívhatjuk Seolnak is, ami sehol sincs, mégis bezárja az élőket, míg el nem nyerik szabadulásukat az illúziók tudatos alakításával, vagy azok eltörlésével.

Ám azt sokan elfelejtik, hogy van egy másik opció is a folyamatos ki és bejelentkezések világában, ez pedig az a szemlélet, hogy mindhárom világ egy játszótér, ahol akár jól is érezheti magát az ember. Ahol a profil örül, tud uralkodni az érzésein, és ha bele is feledkezik a játékba, van egy belső hang, ami azt mondja: most már ideje kijönni a homokozóból.

Az Antikrisztus és a média, avagy a virtuális illúzió

Egy világkorszak lezárása több összetevőből áll. A leglényegesebb azok az alkotóelemei, ami által betetőzik a folyamat. Ezt általában a két korszak közti harc jelképezi, azon belül is annak szereplői. Jelen cikkemben az Antikrisztus kerül bemutatásra, melyet eddigi olvasmányaimból és elképzeléseimből vetettem betűnként sápatag fényű monitorom mezejére.

Az Antikrisztus a Káli Júga megtestesült formája, a földre született gonosz, az elmúlt ezer évek minden iszonyának hatalmával felruházott személye, a jó ellentéte, minden világi uralkodó uralkodója. Számtalan jelzővel illették már őt, amit beavatottak és látók az elmúlt korszakok alatt tapasztaltak. Nagyon sok nép vallásában megfigyelhető ennek az Ellenségnek a motívuma, nem csupán a zsidó-keresztény, gnosztikus hagyomány részét képezi, hanem felelhető pl. a buddhista filozófiában is, aki mint az idők végén eljön és háborúra hívja a népeket. Tehát ergó, egy Diktátor, egy teljes hatalommal felruházott lény, akinek a kezében koncentrálódik a világ hatalma. De a legfontosabb szerepe mégis a megtévesztés. Ő a nagy bűvész, a nagy illúziókeltő.

http://socialbarrel.com/wp-content/uploads/2012/07/Microsoft-Engineer-Exposes-Android-Spam-Botnet.jpg

Igen, nos a blogom kezdeti témájától eltértem, a médiától már teljesen távol esik, az az írásos műfaj, az a tartalmi dolog, ami miatt ez az egész született. De, ha úgy vesszük mégse. Jól látható és tapasztalható, hogy az az illúzió és mértéktelen embertelenség, amitől őseink próbáltak óvni, szennyként folyik a jelenlegi emberiség szemébe, torzítva és butaságba kényszerítve a tömegeket. Mindezt azért, hogy az ember jól ellenőrizhető legyen és könnyen irányítható a gazdáink legnagyobb örömére. Mindez egy új bálvány imádatot hozott el, amely egyrészt tudatlanságig szórakoztatja és ejti ámulatba modern csodáival a tömegeket, ahogy az Antikrisztus is teszi. Ha eljön ez a Lény és igazak a jövendölések, mindenképpen nagy segítségére fog válni a modern kor nyújtotta technológiai és információs eszközök léte. Minden a szeme előtt lesz, mindent látni és mindent hallani fog, az emberek a technológiai forradalom helyett, csupán egy gépezet fogaskerekei lesznek, öntudat nélkül, a média és csodatévő közösségi oldalak rabságába vetve. Mint most.

Igen, elgondolkoztató, hogy mi van, ha már tart. Ha már rég ebbe a korba élünk. Sőt, mi van, ha én is agymosott vagyok, és szerepem csupán annyi, hogy az amúgy is végtelenül összezavart emberekre még én is rátegyek egy lapáttal a gondolataimmal megrakott talicskából.

Ám eközben folyik a mobilkommunikációs eszközök drasztikus fejlesztése és kiadása is, ami új világokat teremt mindenki számára. Az álomvilágból még nagyobb álomvilág lesz. Személyiségünk ezeken a helyeken megtöbbszöröződve létezik, avagy létezhet, megteremthetve a saját kis illúziónkat. Lehetünk mi is Antikrisztusok, akik elfedik a lényeget és csapdába ejtik a lelket, az áhított szabadság helyett egy gép börtönfalaiba zárva, hol a bitek keresztül kasul átszövik életünk és változtatják meg isteni sorsunk, belebetonozva magunkat a carpe diembe.

http://www.cyberpunkreview.com/images/matrix26.jpg

A virtuális világ elkezdődött menthetetlenül. Beláthatatlan helyekre vezethet minket ez az út, a kérdés csupán az, hogy emberek maradunk-e, vagy pecsétekkel megjelölt lények egy olyan világban, ahol aki nincs megjelölve menthetetlenül elpusztul. De nem kell nagyon messzire menni, ez zajlik most is, már a harmadik világ is be van hálózva. Ma bankkártya és internet hozzáférés nélkül nem lehet létezni. Nyugaton már megbüntetik azt, aki indokolatlanul nagy készpénzt tart magánál. A világ tehát folyamatosan változik és új trendeket teremt, kérdés, hogy milyen vonalat fog erőltetni.

Elnyom-e majd minket, vagy kipótol és teljesebbé tesz ?

Nem mindegy.

A virtuális korszellem

Mi jöhet még az okos telefonok, 3D tévék illetve a virtuális felhő után? Talán a totális információ robbanás, mely elhozza a technológiai forradalmat ?

Eddig is elképesztő mértékben fejlődött a tudomány, ezen belül a gyakorlati alkalmazás, mely nemzedékek között teremtett felhasználói, életmódbeli szakadékot. Gondoljunk a mai generációra. Mobiltelefon, közösségi oldal és saját számítógép nélkül már nem tud létezni a jelen korban, az ehhez kapcsolódó alkalmazásokról és szolgáltatásokról nem is beszélve. Míg öregjeink megelégedtek a lemezjátszóval, videó magnóval és katódcsöves színes tévékkel, addig ez mára teljesen megváltozott.

De mit hozhat még a jövő? Az adattárolási kapacitás növekedése és a miniatűrizáció beláthatatlan lehetőséget ad az emberiségnek, a teljes széles sávú internetről és információ iránti szükségletünkről nem is beszélve.

Ahogy fejlődik a robotika és bio-, cyber technológia, úgy nő majd azon emberek száma is, akik igénybe fogják venni a test és gép fúziójának lehetőségét, nem ritkán drasztikusan eltorzítva önön testüket, melyre ma is akad már példa.

A memóriatárak növekedésének, virtuális felhőnek, az emberi ingerek és hangulatok lemodellezésének köszönhetően, egész falvak, városok és országok költözhetnek a legújabb világhálóra, feladva testi, fizikai személyiségüket. Új formájuk az avatar, egyfajta információból és adathalmazból álló személyiség lesz, mely nem öregszik meg és nem győzi le a halál. Még tovább menve, ha Isten még ezt is megengedi az emberiségnek, a fizikai test halálával maga a lélek is kóbor szellemként járhatja a virtuális asztrál síkot. De ez még messze van és erkölcsi, filozófiai, teológiai okokból teljesen lehetetlen dolognak tartom, mint a repülést.

Manapság a web az emberiség legnagyobb találmánya, összeköt csoportokat és új dolgokat hoz létre, mind személyes, mind társadalmi szinten. Már most egy önálló lény, mely tudatában van szabadság jogaival és e képen cselekszik is. Mert semmilyen szabály, korlátozás és törvény nem tud gátat szabni az őt alakító emberi tényezőknek. Örökre szabad marad, melynek lehetőségéről eszmei szinten, felmenőink és azok felmenői nem is álmodhattak. Talán vagy teljesen bizonyosan egészen más elképzelésük volt a szabadságról.

http://blog.juno3.com/wp-content/images/galleries/gallery_11/cyberpunk_2.jpg

 A fejlődésnek is megvannak a maga veszélyei. Túl sokszor teremtettünk már olyat, amelyet végül pusztító fegyverként kezdtünk el alkalmazni. Talán erre a sorsra jutunk most is, a komfortérzet miatt, melyet kütyüink nyújtanak számunkra.  Minden mobiltelefon, közösségi oldal és egyéb alkalmazás olyan fajta adatokat gyűjt használóiról, mely a hozzátartozó intelligens bot rendszerekkel teljes viselkedés modellt képez le róla és a többi emberről, s aki birtokolja ezen tudást az emberiségről, az lényegében bármit és bármikor megtehet. Tőzsdézhet, kereskedhet, háborúkat, lázadásokat robbanthat ki és még a hangulatunkat is formálhatja majd, akár hamis csodákat is téve, kire messiásként tekintünk  majd. Megteremthetjük ezzel az Antikrisztust, aki lehet nem is ember lesz, hanem egy öntudatra ébredt bálvány, mely csalóka ígéreteivel az egész világot rabul ejti és ordító oroszlánként nyeli el azt, ki későn jött rá tévedésére.