A következő címkéjű bejegyzések mutatása: titok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: titok. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. október 11., csütörtök

Szerelmünk vágya


Egy kisgyerek akkor zavarodik össze legelőször, amikor rájön, hogy nem lehet mindenki a barátja. A második alkalom ennél drasztikusabb, az a pillanat, amikor szerelemre lobban valaki iránt és az nem viszonozza kialakult érzelmeit. De kap egy ajándékot, felismeri önmagát.

Az anyagi világ négy fő elemből áll, a földből, a tűzből, a levegőből és a vízből. Ezekből épül fel a világ, amelynek kötőanyaga a szerelem. Nem véletlen, miért ez a kapocs. Ezt örököltük az égtől, mélyen ez élteti az embert, ez kapcsolja őt össze a többi emberrel, így tud teremteni, hinni és szeretni. Ha nem érez szerelmet, legyen az viszonzott, vagy viszonzatlan, akkor nem kötődik a világhoz. Belül üres, halott és érzéketlen.

Észrevettem magamon is, másokon is, hogy idővel hiába veszíti el a bizalmat a másik iránt, feladva minden lehetőséget egy kapcsolatra, az a belső érzelem, melegség, fény mindig ott marad és melengeti a lelket. Hol lehetőségekkel teli, hol fájdalmas tűzzel égetve.

Mindenkinek megvan a párja, csak elkallódnak egymás mellől. Mikor valami megmagyarázhatatlan nyughatatlanságot érzel, akár van párod, akár nincs, mindig az a kötőanyag működik ami összekapcsol azzal az ismeretlennel, vagy ismerőssel, akivel egy egészet alkotsz. Így köti össze a szerelem a feleket egy teljes egésszé. Van, aki szerencsés, és megtalálja. De a legtöbben nem.

Kiegyezel magaddal, alkut kötsz, hogy azzal legyél, akivel éppen vagy, mindezt tudattalanul. Kitalálod azt, hogy a másikat miért szereted. Ezért is van az, hogy valami elképzelés alapján próbálják egymást erőszakosan formálni a felek. Megnyirbálják egymást, hogy a puzzle kirakható legyen. De a kép így is értelmetlen lesz, csupán az illúzió tartja össze.

Talán mikor valaki iránt megmagyarázhatatlanul vágyakozom, közel érezve magam hozzá, talán azt a másik felet látom. De lehet csak az elképzelést, mi van ha ő az ?
http://sphotos-d.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-ash3/523197_10151254701132755_2126132060_n.jpg

Igazán szeretni valakit hibáival együtt lehet. Hiszen így ismerted meg. Ha ez nem működik, akkor rájöhettél, hogy nem a szerelem múlt el. Hanem az elképzelés. A szerelem aztán vándorol, magadban, a másikban, amíg újra ki nem köt valahol, lehet a célnál.

Vannak azért makacs dolgok, amit jobb titokban tartani, vagy elfojtani. Ha valami évekig tart jó rá odafigyelni. A kémiai és szellemi vonzalom maximum egy évig, ha ki tart, de már az első három hónap után is elgondolkozik az ember, hogy most mi van, mibe vagyok. Már, ha eljut odáig a dolog.
A megszokásról, vagy a partner függőségről inkább nem ejtek szót.

A szerelem sokszor kegyetlen, önző és kisajátító, mert birtokolni akarja az egyik a másikat. Ez a kötés pedig illékony, olyan, mint a homok, minél jobban szorítod, annál jobban kiszóródik a kezedből. De ha teret engedsz neki, akkor kitölti a tenyered.

Keresésed közben légy megigézve, és igézz te is bátran. De légy éber és figyelmes, mert sose tudhatod, ki az aki a szemedbe néz.

S akár teheted, akár nem, légy szerelmes, még ha titokban is. Ez az az ajándék, ami emberré tesz és beteljesíti az utad.

Ezek persze magasztosabb eszmék, semmi köze a mai világhoz. De kell ilyenekről is beszélni. Ez az örökségünk.

2012. június 6., szerda

Összeesküvésekről, titkokról


A világhálón számtalan helyen találni, lelni, olvasni összeesküvés elméleteket, amelyek lényegében titkosak lennének. Ennek most nagy keletje van, szinte versenyeznek egymással a kiszivárogtatók dezinformálva, elrejtve a lényeget, ami valószínűleg az igazi rejtély. Mert mindenki arra vágyik, hogy feltűnjön a nagy titok, napfényre kerüljön az igazság. De ami megvan kicsiben, megvan nagyban is.

Minden ember szembesül az életben kisebb-nagyobb titkokkal. Valaki megoszt valamit, hogy azt a terhet ne egyedül kelljen viselnie, vagy valami kényszeríti hogy számoljon be róla, más elől viszont titkolja, mert nem érzi ott biztonságban az elrejtett információt, vagy úgy érzi annál teljesen felhígul, elmúlik a rejtély értelme.

„Munkám” során én is sok titokkal találkoztam. A kínos helyzeteket teremtő titkoktól kezdve a pusztító, tornádó titkokig. Teljesen mindegy mit tartalmaz, milyen infót, mindez hatalom. Minden erőnek számít, amiből valahol sok van. Ezért a sok felgyűlt talány, sok hatalmat ad. Mondhatni mindennek ez a szent misztériuma. Ahogy egy mexikói varázsló mondotta, aki titkolja kilétét, szokásait, dolgait azon nem vesznek erőt, mert nincs rajta semmi fogható, szabad marad.
http://m.cdn.blog.hu/ma/manzardcafe/image/2%200%201%201/December/A%20SodaStream/csitt.jpg

Ha más szemszögből nézem az egészet, kompletten kizárásos alapon működik. Vagy tíz ember zár ki egy embert, vagy egy ember zár ki tízet.....Sokszor van ez, igazi intrikai háló épülhet még egy egyszerű társaságba is, csoportosulásba, mert titkok mindig születnek és mindig van helyük. Mondhatni kitölti a rendelkezésre álló teret, de ha azt meghaladja robban minden.

Persze, szokták mondani a bizalom mindennek az alapja, de a bizalom többnyire vicc, inkább szövetségnek hívom. Szövetséget kötök, hogy érvényesüljön az információ és cserélődjön a tudás. Fegyvert adok a másiknak, hogy védekezzen, vagy támadjon. Nem minden fekete és fehér, meg ennyire végletes és egyszerű, de nem ér elfelejteni, hogy valaha voltunk egysejtűek is, Darwin szerint mindenképp.

Sokan valaminek a felfedéséért elmennek a legmesszebbre is, rejtélyt cserélnek, kiszivárogtatnak. A kis kő, elvonja figyelmet a még nagyobb kőről, ami csak akkor tűnik fel, ha vészesen, egyre gyorsuló sebességgel csapódik bele az ember arcába.

A legfurfangosabb titok persze az, amik kiderül és csak azt mondják rá rosszindulatú pletyka csupán. Egy apró hazugság is semmisé teheti, elvonhatja róla a figyelmet, míg annak hatása tart tovább, mint ha mi sem történt volna.

Természetesen ez a cikk most „csak úgy” eszembe jutott, élő szereplők nem sérültek az írásom során és az állatokat se érte csorba. Titkaim meg nekem is vannak....

2011. november 5., szombat

Az árnyakról, a házakról, a dolgokról, és az emberekről

Az árnyak kísértenek a kietlen holdas oldalakon. Mindig más képekben jelennek meg.
De egy a közös bennük, taszítanak és vonzanak egyaránt.

Mindennek van árnyéka. Dolgoknak, embereknek, házaknak, sőt, a gondolatoknak is.
Legtöbbször titkokból alakul ki, valami elrejti őt az emberek szeme elől, a dolgok szeme elől, a házak szeme elöl. Valami mindig az útját állja, valami, amin nem hatol át a fény.
Születéséhez és halálához tehát egyaránt közre játszik a világosság. A sötétségnek viszont semmi köze hozzá. A sötétben is vannak árnyékok. Mozognak, sziszegnek és figyelnek. Őrzik a gondolataid, miközben kíváncsian szemlélik a benned lejátszódó végkifejletet. Igen, ők mindig melletted vannak, hűségesebbek az angyaloknál is.

https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLkT_UV2g9OWGTC7egbl6OoOaJY_o4DUv0kf9NoeNg8irP4VSrPgptDdCnyzhJWR40XiISUaEk1OR5mT4X45-6QD63X3J6crMAXKz_u-PB_SYvS_cnTHxNd0zhEiKngBhNP96uBAIVX-g/s1600/Shadow+Catchers.jpg

Egy árny lehet jó és rossz is, de semmiképpen nem közömbös. Gondodat viseli a maga módján, ahogyan te is gondját viseled fantáziáddal. Megbízhatsz benne, ha megbízol magadban. A tanácsát is kérheted, ha a tekintettedet a dolgok mögé helyezed.

Nehéz dolgok mögé látni, de nem lehetetlen. Mikor belenézel az ember szemébe, nem csupán önmagadat látod, hanem őt is, az árnyát is. Ha megfogod az árnyát, ha látásoddal megkerülöd, rájöhetsz arra, miért olyan ő, és miért olyan a normális szemekkel láthatatlan területe.

Ám ez sokszor nehéz, mert sok esetben a Nap elé bújunk és nem tekintünk hátra, csak előre, és a mérhetetlen fény, ami meleg és sugárzó teljesen elvakít.

De míg vannak dolgok, házak és emberek, addig lesz hozzájuk ajtó is, ablak is, kíváncsiság is, és szem is.