Ugyebár a hálón tölti
az ember fél világát, ez tény. Az okostelefon, tablet, pc mindig
kéznél van, így ismerőseinkkel könnyedén tudjuk a kapcsolatot
tartani különböző közösségi oldalak, fórumok és játékok
virtuális színterén.
De mi van, ha valaki
zavar, utáljuk, vagy fáj minden emberi érzékszervünk számára?
Hát akkor tiltjuk, mint az állat. De ennek több oka, foka, és
módozata van, míg eljutunk a tiltás gombig. Mert valljuk be, van
akit rögtön, van akit hosszas gondolkozás után távolítunk el
ismeretségi körünkből, és vagy egyéb, nem oly drasztikus módot
vettünk be távol tartása érdekében.
Van úgy, hogy az élet
olyan embert hoz körünkbe, akit utálunk, vagy meg fogunk utálni,
esetleg valamiért nem szimpatikus, régi ismerős (csak időközben
gyökér lett), büdös, vagy mindig a döglött kanári madarával
jelenik meg, ami sok embert taszít. Persze van olyan is, hogy túl
sok infót se lehet bizonyos emberek számára kiadni magunkról
(lásd. öregemberek, főnökök kontra bulifotók). Tehát végtelen
nagy a paletta, ami miatt tilthatunk, vagy rejthetünk személyt
virtuális auránk védelme érdekében. Mert első sorban magunkat
védjük, nem a másikat. A „jaj, mit gondolnak rólam, ha ilyen
ismerősöm van” gondolatmenettől kezdve, az „ez az ember megint
zaklat” állapotig bezárolóan.
Megoldás lehet, amikor
minden fura lénytől jövő értesítést elrejtünk, avagy alapból
szelektálunk, kit milyen csoportba rakunk (privát, avagy
nyilvánosan bevállalható kategóriába-e). Ez egy nagyon jó dolog, nem
lesz kevesebb ismerősünk, nem haragítunk magunkra senkit és nem
látjuk a zavaró, fali megosztásait, és ő se a miénket. Én is
csinálok ilyet, avagy csináltam, de biztos az én fura izéimet se
nézik jó szemmel azok, akiknek nem olyan a szeme, mint nekem. Mert
hát, nem lehet egyforma szemünk, nem nézhetünk mindenkivel egy
irányba (egy közös nevezőbe) és van, mikor a tolerancia is
kevés, hiszen ha túladagoljuk a tolerancia dolgot egy közösségben
(aminek minimum két tagja van) az a csoport kancsallá lesz és
mindenkit kancsalít.
A másik, jelzés értékű
dolog az, amikor csak simán ismerősből, ismeretlenné tesszük
emberünk, avagy mi magunk vállunk azzá.
Az indok többnyire az,
hogy csak virtuális ismerős az illető, aki(t) csak úgy
megjelölt(em), avagy csak a sarki ábécében találkoztam vele
háromszor, s második alkalommal egyszerre nyúltunk a zsömléért.
Bár én is jelöltem meg úgy embert, hogy nem ismertem, de csupán
azért, hogy megismerjem, de azért nem vittem túlzásba. Mármint
az ismerkedést....még, de folyamatban van....persze. Mentségemre legyen, hogy csak szép lányt jelöltem be így.
De azért van olyan is,
hogy veszekedés során teszünk ismeretlenbe jó ismerőst, és
eljutunk a tiltásig is akár.
![]() |
http://media.zenfs.com/en_us/gma/Reuters/ap_cheetah_chimp_tarzan_dm_111228_wmain.jpg |
Innen folytatva
megállapíthatjuk, hogy a tiltást okozhatja tehát zaklatás,
döglött kanári madár, folytonos hazudozás, ex, haláleset, szex,
hirtelen felindulásból elkövetett nyomás, érzelmi sok,
részegség, levertség, szemétkedés, álprofil, a valódi
kapcsolattartás teljes hiánya, idegesítő kis picsa, Cheetah a
Tarzanból, stb.
Íme tehát a tiltások
leggyakoribb oka. További okokat szívesen veszek hozzászólások
formájában.
Szép napot kívánok,
minden kedves olvasómnak (közülük azoknak is, akiket
letiltottam).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése