2013. március 7., csütörtök

Szilánkok 2. rész - A keret sztori


Az angyal nem vész el, csak átalakul. Napok, hetek, talán hónapok teltek el a találkozásunk óta, de lehet, hogy csak álmodtam. Sokszor olyan valóságos az álom, mint amennyire álmos a valóság, épp ezért nincs is már értelme különbséget tenni. Magyarán teljesen mindegy hogy egy dobozban ébredsz, vagy te magad vagy a doboz. A helyzeteden nem változtat, és minden átélt történet egy történet.

Meglepő módon, egy pláza padján találkoztam angyal ismerősömmel. Épp matatott a telefonján a free wifi fotelben hanyagul. Olyan pózban, ahogy a többi ember szokott ilyen helyeken lenni, modellkedve, értékes próbababa szerepben, ahol érték és az áru egyaránt tartalmatlan, de megfizethető. Ahogy észrevett, rögtön intett felém. Így hát odaültem mellé. Most nem volt részeg, de láttam a sunyi szemén, hogy valamit megint közölni akar. A szárnya sem volt piszkos, nikotinos és fakó, inkább túlgiccsezett neonreklámnak tűnt, amin fokozatosan peregtek, kavarogtak a színek és karakterek.
http://www.high50.com/wp-content/uploads/2012/12/Culture_Chris-Bracey_Neon_Mary_620.jpg

Kérdezte mit keresek itt. Mondtam dzsekit jöttem venni. Erre: -Remek, remek - felelte, majd hozzátette: - Szóval keretbe akarod magad foglalni.

Furán néztem rá, ezért folytatta: - Becsomagolod magad haver, érted.....becsomagolod az érzéseket, és már nem is az érzések a fontosak, hanem a keret, érted haver, a keret. Nem mindegy milyen keretben van a kép.

Még mindig meglehetősen bamba voltam, s folytatta: - Nézd, azt a hajléktalant. Választott magának egy keretet, lehet nem így akarta, de ezt kapta. Ilyen a rendszer. Régen még sztárnak számított a vadászó, gyűjtögető életmódjával, de manapság inkább kikerülik nagy ívben. Bűzlik az egész, érted haver? Ha elmúlik a divat barátom, ugyanúgy fogsz te is bűzleni. De ez ennél összetettebb. Érted?
Vegyük például a pillanatnyi boldogságot, örömet. Ugyanazt érzik az emberek, ugyanazt a fogalmat, ugyanúgy, csak a keret más. Hajléktalan barátunk esetében az a pár másodperces felüdülés, mikor apró csillan a kalapban. Ez az éppen futó kerete. A pillanatnyi boldogságának története. S mi mégis lenézzük őt, mert sose az érzelem számít, mit érez, hanem milyen történet formájában teszi azt. Érted haver? Öl, vagy teremt. Tarhál, vagy ad. Sapkát hord, vagy nem hord sapkát. Gazdag, vagy szegény. Mind, mind a keret. S minden ember a keret alapján ítél. Te is. Egy jó sztori kell és érvényesülsz. Érvényesül bárki...- s szabadkozva, hirtelen felpattanva ülőhelyéből elbúcsúzott tőlem. Úgy tűnt, nagyon sietős lett dolga. Azt mondta még itt az ideje a reklámnak, majd mohó szemekkel belevetette magát a sétafikáló embercsoportba. Járása hivalkodó lett, és nagyon fontosnak gondolta magát, míg nem teljesen bele nem olvadt a tömegbe eltűnve szemeim elöl.

Miután lelépett elhatároztam, hogy kellően körültekintően fogok üzletet választani. S elindultam a színes ösvényen nyugat Mekkája felé.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése