Az apokalipszis jelképei 1. rész

Az apokalipszis kinyilatkoztatást jelent. Az ősi istenek eljövetelét, az éberség fényének újbóli testet öltését, mely minden ciklusban alakot teremt önmagának. Manifesztálódik a Fény, ahogy teszi ezt a korszellemre adott válaszként a Sötét is. Az illúzió és a lélek végső harcának nyitányát jelöli tehát a nagy felfedés, a kinyilatkoztatás. Mikor a szem többet lát és a fül többet hall, de az ajkak némák maradnak a döbbenettől. Mikor a mítosz valóságos lesz, a valóság meg ruhátlan király. 

Igyekszem elszakadni tanulmány sorozatom alatt, avagy felett a Bibliától, de sok-sok szimbólum mégis onnan lesz kiragadva, az okból kifolyólag, hogy nyugati civilizációnkat erősen befolyásolta az elmúlt kétezer évben. Akarva, vagy akaratlanul. Tehát igen, a Szentírás alapján fogok szemezgetni, de facto. 

A Jelenések könyve egy jelenéssel kezdődik, Isten egyik angyala megjelenik János apostol előtt, hogy álmok formájában felfedje az eljövendő dolgokat (mondhatni elragadtatásban részesült). Lényegében prófétikus vízióról van szó, mely nem egyszerű jövendölés, hanem Isten akaratának megnyilvánulása, mely elkerülhetetlen. Ha valakinek tehát megjelenne egy angyal a közeljövőben, és kommunikációba bocsátkozna vele az vagy őrült, vagy egy nagyon jól informált személy. 

http://www.sdcitybeat.com/sandiego/imgs/media.images/7785/walkerWinged_Angel.widea.jpg

A keresztény mitológia és gnosztikus irányzatok hemzsegnek az angyali jelenésekről , a végítéletről, a Jó és Rossz harcáról szóló irományoktól. Ez nem meglepő, ilyeneket lehet olvasni más vallások szent irataiban is. Mint mindennek, ami a Földön gondolatként megszületik van valóságalapja. Egy erősebb gondolat tehát észrevétlenül, de befurakszik az emberek hétköznapjaiba is. Általában érzés, vágy és tapasztalat szüli őket. Érezni azt lehet, ami iránt érzünk, vágyni arra lehet, amit hellyel közel ismerünk, azaz a szemünk előtt lebeg, a tapasztalat pedig a múltból levont tanulság gyakorlati alkalmazása. Ezzel csak arra akarom rávezetni a kedves olvasót, hogy valószínűleg létezik Isten, angyalok és a többi. Bizonyos ős sémák, ős alakok nem csupán egy bolond elméből pattantak ki. Aminek van okozata, annak szokott lenni oka is még ha az idő homályába is vész. 

Mint minden mítoszban, avagy népmesében megjelenik a hetes szám. Ez általában a káoszt és az érzékfeletti, rejtett világot jelenti. Nem véletlen tehát az utalás, a régi nagy okkultisták is szívesen használták a hetest, mint szimbólumot.

A másik a kapu, mint képes jelzés. Az áthaladást jelöli, egyik állapotból a másikba. Megnyílnak a kapuk a mennyekben, mely összeköti a két világot a Jelenések könyve szerint. Egyes mitológiai utalások beszámolnak arról, hogy csak a Chinvat működik, egy abból a kilenc kapuból, mely az Aranykor végén leomlott, s melyen keresztül a lelkek átjárnak a magasabb világokba ( Hamvas Béla ezekről a dolgokról nagyon szépen írt). 

Számtalan rejtett utalás található még a háztartásokban is fellelhető Bibliában, melyből a továbbiakban is fogok párhuzamot vonni az okozat okán. Addig is írásomat egy idézettel zárnám:

„Amikor feltörte a hetedik pecsétet, csönd lett ...”...........ezért én is csendben maradok.

Az imáról

(Részlet a szakdolgozatomból)

Az ima a vallásos ember életében a legfontosabb kommunikációs csatorna, mely Istennel összeköti. Gyakorlóbb és szabadabb lelkek nem csupán egyoldalú társalgásnak gondolják és tapasztalják ezt, hanem egy olyan párbeszédnek, mely valóságosabb, mint maga a valóság.

            Az egész Zsoltárok könyve egy hatalmas imavers, mellyel nagyon sokfajta dolgot el lehet érni. Mai ezoterikusok gyakran használják a verseket gyógyításra, idézésre, átkozásra és minden fajta másra, amit szemük, fülük, orruk megkíván.

            A legszebben az Újszövetségben vannak leírva a helyes imaformák. Ezáltal felkészülhet egy hitet gyakorló a helyes imádkozás teljes menetére. Ezek csupán instrukciók, egy igaz ima mindig mélyről jön és őszintén, nincs szabályok közé szorítva, ergó szabad. Az Úrhoz való közeledés, az ő közeledését is jelenti. De mégis vannak olyan momentumok, amire érdemes odafigyelni, ha kellő szorgalomhoz nem kapcsolódik elég alázat. Imádság során nem javallott a képmutatás, nem ajánlott emberek szeme láttára cselekedni, hanem titokban kell végezni, elzárva a külvilágtól, hiszen Isten szeme mindent lát, nem számít a környezet visszajelzése. Felesleges a szószaporítás is, egy helyes ima lehet tömör és lényegre törő is, a Lélek szereti a tiszta, egyenes fogalmazást, ha úgy tetszik félszavakból is megérti az embert, még azelőtt, hogy gondolatba foglalnák az Ő számára elmondott sorokat. Ezt Lukács evangéliuma élesen szemlélteti: „Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek, mert még azt sem tudjuk, hogyan kell helyesen imádkoznunk. A Lélek azonban maga jár közben értünk, szavakba nem önthető sóhajtozásokkal. S ő aki a szíveket vizsgálja, tudja, mi a lelkünk kívánsága, mert Isten tetszése szerint jár közben a szentekért.”

            Léteznek az úgynevezett rendetlen kívánságok. Egy igaz imádság, ha az tiszta szívből jön és a jót szolgálja hamar teljesül. A Biblia szerint az emberben bűnös vágyak is igyekeznek uralomra jutni, ezért ha valaki vágyból imádkozik nem, vagy csak nagyon ritkán válik kézzel és érzéssel foghatóvá. Tehát ha valami így teljesül vagy nagy szerencse, vagy a Sátán műve. Sokan kérnek, de nem kapják meg, mert rossz szándékkal kérik és vágyuk pazarlássá válhat. Egy szemelvény szerint, aki a világgal barátságban áll, az ellensége az Istennek.

http://apod.nasa.gov/apod/image/0910/FaithFullMoon090409_westlake.jpg

            A kafarnaumi százados története szépen és teljesen bemutatja az Istenbe vetett feltétlen hitet és bizalmat. Egy beteg szolgálóját kívánta meggyógyítani, melyhez Jézus segítségét kérte. Krisztus felajánlotta, hogy elmegy házába és meggyógyítja a szerencsétlent, de a katona hitének bizonyságául azt felelte neki, hogy csak egy szót szóljon és szolgája meggyógyul.

            Ez a fajta hit elengedhetetlen a helyes imádsághoz, ha a sikerrel akarunk járni. A Zsidókhoz írt levél ezt írja: „ A hit szilárd bizalom abban, amit remélünk, meggyőződés arról, amit nem látunk. Őseink ebből merítettek bizonyosságot. A hitből ismerjük meg, hogy a világot az Isten szava alkotta, vagyis látható a láthatatlanból lett.”

            Az imához és hithez, erősen kapcsolódik a remény fogalma, mely az ember lelkének biztos és szilárd horgonya.

Szeresd Uradat, Istenedet szíved, lelked mélyéből, minden erőddel!

            E fejezet zárását addig nem írhatom meg, míg nem beszéltem a szeretetről. Egy keresztény hívő számára nélkülözhetetlen a hit, remény, szeretet hármasság jelenléte.