Tarot analógiák: A Hold vére

Mindezen dolgok nagyon rég kezdődtek, az emberiség hajnalán. Őseink észrevették a sötét éjjelek napját az égen, mely ragyogott ugyan, de nem árasztott el fénnyel semmit. Ha így is tette éj kék-kéj fény volt az, mely megváltoztatta a színeket. Nem melegítette, és nem perzselte a bőrt, nem hevítette a lelket, de mélyre hatolt abban. A kapun áthaladva a láthatatlanul kavargó fekete lények, titkos tudással látták el a nappali világból jött látogatóikat, megmerítve őket a rémálmok és az élénken romantikus világok hívogató állapotába. Megtanítva az embereket a Félelem erejére.

A mai világban a Hold beavatása gyerekkorban elkezdődik rémálmok formájában, ami idővel átalakul kéjjé és élvezetben végződik. Folyamatosan új tapasztalatokra tanít, ismeretlen dolgokra, amik eleinte borzasztják az embert, de a Hajnal ígérete átalakítja a megfoghatatlan dolgok iránti iszonyatos gyanakvást és kíváncsiságot ébreszt még az egyszerű lelkekben is.

A tarot kártyában a Hold, a Nagy Arkánum lapja, a tizennyolcadik. Ám száma mégis a mágikus kilences. Mélyre látást jelöl és a tudatalattiba kalauzol. Egyfajta küszöb állapot is, amin mindenképp átlép az ember, ahogy minden este elalszik mindenki, ahogy a Nap erejét veszti. Nem felfele halad az utazó, hanem lefele és befele. Ha az elalvásra, mint kis halálra tekintünk, akkor a Hold, az alvilágba való alászállást jelöli. Továbbá segíti a fantáziát, táplálja az álmokat és erőt ad az okkult dolgoknak.

Vigyázni kell vele, mert ösztönlénnyé is teheti az embert az állandó mélybe szállás, ezáltal megszűnhet a tudatosság. Ebbe persze sokan belefutnak életük során, vannak, akik maradnak ebben az állapotban és vannak, akik nem. A maradék réteg tudatosan teszi magát ösztönössé, engedve a Hold hívásának, mert az fokozatosan csábít. Innen is sejthető, hogy nőnemű isten, a holdunk, Luna. Ha úgy tetszik, ő az őr, aki inkább kapcsolatot teremt, mintsem távol tart.

http://sphotos-a.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-prn1/28029_437392569657328_978872282_n.jpg

Nem véletlen tehát, akiben benne van a Hold vére, az maga a titok. S akinek titkai vannak, annak hatalma van. Mágiája metamorfózist idéz elő hordozójában és környezetében lévő társára egyaránt, főleg ha ez huzamos idejű s tudatos. Mert ahogy kísérő égitestünk is hatással van bolygónkra, így a vérrel rendelkező ember is hatással van arra, aki körül kering.  

Metropolis

Nemrégiben volt alkalmam megtekinteni Fritz Lang 1927-ben bemutatott Metropolis című fekete fehér némafilmjét. Filmkorszakilag vagy stílusban a német expresszionista iskolához tartozik.

A film születésének táptalajt adott az akkori Weimari Köztársaság életvitele, illetve a német expresszionizmusra jellemző pszichikai érzelmi formák ábrázolása és a tárgyi világra való vetítés, mely érzelemmel ruházza fel az alakzatokat. A mozi maga is bemutatja az elidegenedést, a modern ember beteges természetét, félelmét, szorongását.

http://monsterscifishow.files.wordpress.com/2010/09/metropolis.jpg

A történet arról szól, hogy adva van egy modern társadalom a 2026-es évben. Egy kiváltságos réteg a föld felszínén élvezi a kényelmet, a tudást és hatalmat ami ezzel jár, a föld alatt, az alsó rétegekben a munkásosztály található, mely emberfelettien küzd azért, hogy a felső rétegeket kiszolgálja. Pont mint most, milyen érdekes, Lang a jövőbe látott.

Természetesen a lakók között nincs semmilyen fajta kapcsolat, pedig fizikailag liftek kötik össze a szintek lakóit. Egy nap az alsó szintről érkező tanárnő, Maria gyermekekkel felszökik a felső szintre egy kertbe, hogy bemutassa nekik a fent élőket, fenti testvéreiket. Manapság ehhez elég bekacsolni az MTV-t és megtekinteni a  My Super Sweet Sixteen című műsort.

A kertben ezután végzetes vonzerő támad a tanárnő és a város fő fejének fia között. A fiatal férfi nem tudja elfelejteni a nő szépségét, ezért a lenti világba szökik.

A filmben szó van robotnőről, melyet élettel ruházz fel egy tudós, nagyon hasonlít a zsidó kabbalista gólem tervre (agyagból formált alakzatokba életet leheltek), mely által mesterséges lényt, lényeket akartak teremteni szolgálat céljából. Szó van a két világ közötti feszültségről, ennek kirobbanásáról a hamisság által.

Szerepel benne a megváltó is, a Mediator, de nem akarom lelőni teljesen a poént, a filmet mindenképpen meg kell tekinteni.

Számos összeesküvés kutató dörzsölheti majd össze a tenyerét, ha ezt a filmet megtekinti, mert tele van okkult pecsétekkel és szimbólumokkal, tele van bibliai utalással és a város irányító nagy tornyot is Bábelnek nevezik meg.

A mozi akkor hatalmas költségvetéssel készült, de nem lett kirobbanó siker. De mára ez megváltozott, számtalan film és videoklip vette át azóta a Metropolisban fellelhető képi világot és építette bele saját művébe.

Például:

http://www.youtube.com/watch?v=RZoPtlQMUYc

Mivel néma film és fekete fehér, ezért nagy hangsúlyt fektettek a színészek a túlzott ábrázolásmódra, erős érzelmi gesztikulációkat alkalmaznak, mely a némafilmekre jellemző.

A Metropolis nagyon expresszionista, és attól még hogy nem beszélnek benne egyáltalán nem néma. Még ma is rabul ejti a nézők szívét, főleg ha tisztában van az elnyomással és a megváltás ígéretével. Szűk látókörűeknek nem ajánlom, és azoknak se akik csak egy nézőpontból szoktak hozzáállni dolgokhoz, mert többszöri nézésre sem lehet átfogó képet kapni erről az alkotásról.