Újra a Jégvilágba
kerültem, de már nem voltam egyedül. Olyan volt az egész, mint
egy hatalmas játszótér. Tele emberrel a hatalmas hideg,
fémkorlátokból álló, kilátókkal tarkított tájon.
Hirtelen sodródtam oda,
az ezüst folyóson át. Az előző világra nem nagyon emlékszem,
csak foszlányokban. Lényegében ez a hely is csak azért rémlik,
mert sokkolt a története és közelebb volt ébredésemhez, az
evilági létemhez.
Folytatva a sztorit,
mindenki beszélt, nevetgélt. Én fel alá mászkáltam,
figyelgettem a tájat, az embereket. Egyik kilátóról mentem a
másikra. A terület sík és egyhangú volt, talán untam is magam
egészen addig a pillanatig, mígnem valami fura zajra lettem
figyelmes. Nem láttam kik kiáltoznak, csak az irányát sejtettem.
De a visszhang képes megzavarni az embert a tájékozódásban.
Valami hatalmas bakról fecsegtek, figyelmeztetve egymást ne
menjenek hozzá közelebb. Láttam a zavart, ami ahogy lenni szokott
ráragad a tömegre és terjed vírusszerűen egészen addig, ameddig
azt teljesen kitölti.
Nem vártam meg ezt,
ezért elindultam a partszakasz felé, az utolsó vonalban lévő
kilátók egyikéhez és felmásztam a korlátokon. Akkor már az
emberek sikoltozva rohantak és kiabáltak, hogy jön a bak, jön a
bak.
Nagyon gyorsan történt
az egész. Én körülbelül 50 méterre voltam a teljesen egyenes
vonalú part szélétől, amely magasan emelkedett ki tengerből.
Már csak arra lettem figyelmes, hogy az az élőlény, ami a
riadalmat okozza, nekimegy egy nyakig bebugyolált fiatal lánynak.
Pontosabban nem is neki ment, hanem elvesztve teljes irányítását,
nekicsúszott és továbbvitte őt 20 méteren át egészen a
szakadék széléig, ahonnan a sebes, jeges vízbe zuhantak.
Lekászálódtam a
korlátról és elindultam megnézni. Riadt voltam, mert ismerősöm
volt a lány. Ezt onnan tudom, mert a körülöttem lévők
skandálták a nevét. A többi ember már ott figyelte az alattuk
tátongó vizet. Én is csatlakoztam hozzájuk, de úszó jégtáblákon
kívül semmit nem lehetett látni. Páran csónakokat is hoztak,
hogy a mentést elkezdjék, de ekkor az ezüst folyosó újra
elragadott és ebbe a világba kerültem, ahol is éppen ezeket a
sorokat írom.
A lényeg, a
lényegben....a lány ebben a világban jól van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése