Felhőatlasz

A címből arra lehetne következtetni, hogy a filmről fogok írni. Nos, ez valamilyen szinten igaz, de ez nem kritika jellegű lesz, se nem egy bemutató, se nem hangzatos szavak az íróról és rendezőkről.

Tehát nem lesz benne semmi tárgyilagos, ha úgy tetszik kézzel fogható.

Amúgy is, van akinek nagyon nem jött be az alkotás, van, akit lebilincselt. Van, aki szerint sok volt a spirituális utalás, de van olyan is, akit nem hatott meg, mert már tudta ezen elveket és emiatt szólta le ezt az egészet (amit személy szerint nem értek, jó az, ha az alap értékeket populárisabbá teszik, nem feltétlen kell mindennek a töménytelen média giccsről szólnia). Inkább két idézetet szeretnék kibontani, ami a közel három órás mozit végig kíséri.

„Félelem, hit, szerelem. Jelenségek, amelyek meghatározzák sorsunk alakulását, erők, amelyek jóval a születésünk előtt hatni kezdenek és az elmúlásunk után sem szűnnek meg.”

Ugyebár, akit kicsit is érdekel önmaga élete, avagy a környezete az szokott gondolkozni. Sőt tovább megyek, elgondolkozik dolgokról. Felteszi a nagy kérdést, miért is született a földre, minek van itt, miért úgy történnek a dolgai ahogy. Ehhez persze kellenek üresjáratok. Vannak olyanok, akiket menthetetlenül beszippantott az élet. Dolgozik, gályázik, szenved, vagy fene nagy jómódjában nem gondolkozik ilyenekről, mert minek, teljesen hülyeség. Megértem az ő álláspontjukat, megértem, de nem azonosulok vele.

Nem másról szól ez az egész, mint a lélek halhatatlanságáról. Ami vezérel minket, téren és időn át. Függetlenül attól, ki milyen testbe és környezetbe született, a lelkek találkoznak, és tudattalanul is, de felismerik egymást. Esélyt adnak egymásnak az újra kapcsolódásra.

http://gracefreakdan.files.wordpress.com/2012/10/karma.jpg

Sokszor van az, hogy rácsodálkozok a másik emberre, olyan különöset érzek iránta, vagy frusztrál, vagy teljesen békében érzem magam mellette. Ez persze sokszor nem megy hip-hop, az emberi világban igen is ki kell fejleszteni bizonyos belső érzékszerveket, hogy a másikra leljünk. Ez munkával jár sok esetben, ami nemesít. Ébernek kell lenni és nyitott szemmel járni. Könyvtárnyi anyag van, mi lehet a segítségünkre és mi nem. A legtöbb információ mégsem a kósza gondolatokban van, hanem a szív csendességében, ezt hívhatjuk szerelemnek is. Mindenkinek keresőnek kell lenni, mert aki keres az talál, majd meglepődik s övé a világ.

Ott van persze a vágyakozás, a tipikus reinkarnációs vonal, a vágya vezeti az embert és úgy alakítja ki környezetét és saját formáját, hogy minél jobban ki legyen elégítve. De sose tudja magát teljes mértékben kielégíteni, még többet akar, miután megkapta azt, amire szüksége volt. Erre mondta Buddha, a lélek szenved, ezért mohó és hajszolja magát. Olyan, mint egy drogos, sose elég neki, keres valamit, amit már rég elvesztett. Ez a veszteség a szeretet teljes megtapasztalása. Mikor már nem kell több, de annál többet tud adni a többinek.

„Az életünk nem csupán a miénk, kötődünk másokhoz, a múltban és a jelenben, és minden egyes bűntettel vagy kedves gesztussal jövőnk keletkezéséhez járulunk hozzá.”

Az életünk valóban nem csupán a mienk. Józan paraszti ésszel, ezt úgy tudnám elmondani, bármit amit teszünk, legyen az a legkisebb mozzanat a másik ember észleli és elindít benne egy gondolatfolyamot, ami persze egy harmadikra szintén hatással lesz. Alapeset, teszem fel udvarolok egy lánynak, ami jó esetben tetszik neki, de a lánynak van egy srác is a közelében, aki viszont bele van zúgva reménytelenül és valószínűleg frusztrálja a tudat, hogy én sikeresen nyomulok. A srác hazamegy, beszélget, kommunikál. Egy hétvégén, hogy feszültségét levezesse alkoholizál, majd beszáll egy autóba, amivel sikerül egy balesetet okoznia. Valaki meghal, a család gyászol, a rokonokra hatással lesz és még lehetne folytatni. Ez a bizonyos pillangóhatás. Ok és okozat törvénye. Ezért is érnek el a tömegek sikereket, globálisan befolyásolva a bolygót. Más szóval mondva, akár egyetlen ember is csinálhat nyarat.

Ha valakihez kedvesek vagyunk, az valamilyen formában visszatér hozzánk, ugyanúgy, ahogy a bűn is, amit elkövetünk. Az események mindig megtalálják az embert, ezért is kell tudatosan alakítani „sorsunkat” a Földön, hogy szellemi sorsunk gördülékenyebb legyen, ami valóban végzet emberi ésszel felfogva.

Nos, nekem tetszett a film. A hatása megvolt. Sikerült egy szájbarágós cikket írnom kedvenc, saját blogomra.